Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 7. (Budapest, 1955)

TAKÁCS MARIANNE: Mária magyar királyné újabb arcképe a Régi Képtárban

valóan Dürernek 1512-ben keletkezett fametszetéről van másolva (23. kép).

6 A rajz erősen rossz állapota ellenére is megállapítható, bogy nem teljesen pontos másolatról van szó, mivel az alakot Leu kissé átformálta, különösen a fejet erőteljesebbnek rajzolta, s az ilyenformán típusban, a test és fejtartást illetőleg rokonságot mutat a budapesti rajz Jeromosával. Az emberi alakon kívül düreri motívumok szabad, önálló felhasználására mutat a sziklás táj megoldása is. Annál is valószínűbb, hogy Leu egy ilyen hagyományos, de nála szokatlan téma ábrázolásánál más mester műveiből meríthetett inspirációt, mivel a sziklás tájmotívum eléggé ritka oeuvrejében. Az 1512-es fametszet hatalmas, repedezett sziklatömbjei és közöttük a háttérre nyíló kilátás vagy az 1495-ben készült Szent Jeromost ábrázoló rézmetszet meredeken emelkedő, simafalú sziklás háttere, tetején növényzettel és fák környezetében elrejtett kis kápolnával, tárgyi és megoldásbeli inspirációul szolgálhatott.

7 Hasonlóképpen jólismert lehetett Leu előtt Baldungnak, akinek műveit sokat másolta, az a Szent Jeromost ábrázoló fametszete, amelyiken két meredeken felnyúló sziklafal között a kép középpontjában látható a térdeplő szent.

8 Míg azonban Dürer és Baldung művein Jeromos alakja az ábrázolás tartalmi és formai centruma, Leu már a kompozíciónak hosszanti formátumban való megoldásával is hangsúlyozta, hogy a tájképi rész számára fontosabb az emberalaknál. A rajz keletkezési idejének megállapításánál a rotterdami rajz jelzi azt a határt, amelynél későbben, a térábrázolásban mutatkozó fogyatékosságok miatt, nem keletkezhetett a kompozíció. A nürnbergi fastudium hátlapján levő Jeromos-rajz, amely 1514 körül keletkezhetett, határozza meg a készülési idő alsó határát. Támogatja ezt a feltevést az a körülmény is, hogy a düreri és baldungi reminiscenciák mellett a dunai iskola hatása, amely a későbbi művekben már sokkal kevésbé jut kifejezésre, itt még erősen érezhető. GERSZI TERÉZ MÁRIA MAGYAR KIRÁLYNÉ ÚJABB ARCKÉPE A RÉGI KÉPTÁRBAN 1928-ban Londonban Christie-nél árverésre került és viszonylag magas árat ért el egy fiatal, özvegyi ruhás nőt ábrázoló, igen jó qualitású arckép.

1 A katalógus szerint a kép François Clouet műve és a Habsburg-család egy nőtagjáról készült.

2 Mértéktartó realizmusa, rajzának finomsága, a kompozíció keresetlensége, a színezés előkelő összhangja még sok szállal a XV. század németalföldi portréfestészetéhez kapcsolja a festményt, melynek felbukkanásáról az 1928—29-ben megjelent jelentősebb folyóiratok megemlékeznek.

3 A képet az árverésen a Savile Gallery vette meg. Ennek kiállításán a következő 'Bartsch 113. (A nürnbergi Germanisches Museum-nak a küldött fényképekért ez úton is köszönetet mondok.) 'Bartsch 61. 8 Geisberg, M.: Der deutsche Einblatt-Holzschnitt in der ersten Hälfte des XVI. Jahrhunderts. München, 1930. No 106. 1 Olaj, fa; 33,2x24 cm. Ltsz. 54, 1941. 2 Sale, July 27th 1928, Lot 72. François Clouet: Portrait of a Lady of the Hapsburg Family. Christie's Season 1928. London, 1928. 94. Képe: 95. 3 The Connoisseur. 1928 sept. Vol. LXXXII. No 325.; Pantheon .1928. 470.; Burlington Magazine. Vol. LIV. 1929. 210.