Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 6. (Budapest, 1954)

SOÓS GYULA: Ferenczy István érméi

több önállóságot mutat, de azért ott is kimutatható az antik lovasérmék hatása.

11 Jelentős e műve azért is, mert az ágaskodó ló alakjában előhírnökét látjuk Ferenczy egyik sokat emlegetett nagy lovasszobortervének, a Mátyás-emléknek, mely a kor nyomasztó politikai és gazdasági viszonyai között sajnos meg nem valósulhatott. Ferenczy minden idejét a nagyszabású emlékműtervek kötötték le. Közben megfeledkezett az érmészetről. Ezekben az években csak egy alkalomról tudunk: 1828-ban a Magyar Tudományos Akadémia alapítására szándékozott érmet készíteni, de terve nem jutott túl az agyagvázlaton, s később megsemmisült. Legtermékenyebb éremmüvészi korszaka öregkorának utolsó évtizede, melyet szülőfalujában, Rimaszombaton töltött mindentől visszavonultan. Érméinek többsége e korszakából az 1846—1856 közötti időből származik. Stílusa ekkor lényegesen megváltozott, formailag kötetlenebb, a jellemábrázolás szempontjából pedig jóval tartalmasabb lett. Míg a korai érméit acélba metszette, most viaszmintákat készített üveg vagy palakőlapra. Alakjai főleg képmások, monumentálisak és szépen kitöltik a köralakú mezőt. Feliratot egyiken sem alkalmaz. A ruházat ábrázolásáról szívesen lemond, minden figyelmét az ábrázolt arcának hű megformálására fordítja. Az öregkorában készült érmei között is a portrék a legsikerültebbek. Igen szép az idős, kendőt viselő nő képmása (37. kép), melyről a közelmúltban tudtuk meg, hogy a művész hozzátartozóját, Káposztás Istvánnét, szül. Ferenczy Zsuzsannát ábrázolja.

12 Bár Ferenczv stílusa, komponálás! módja, e későbbi korszakában lazább lett és alakjai realisztikusabbá váltak, néha mégis fellelhető e művein is az antik példaképek hatása. A VIII. Pius pápa képmásának hátlapján az áldozatkészséget szimbolizáló női alak (39. kép) feltűnően hasonlít az M. Antonino Filosofo tiszteletére készült érem hátlapjára,

13 (40. kép), de az érem első oldala, a pápa vázlatosan kidolgozott képmása (38. kép), Ferenczy modern művészi felfogásáról tanúskodik.

14 Élete utolsó éveiből való a Lovasérem (Kígyóval küzdő harcos; 43. kép) is, mely a művész életének allegóriája. Ferenczy önmagát sebesült, összerogyó paripán ülő harcosként ábrázolja. Balkezével a lovára csavarodott és ellenfeleit jelképező óriáskígyót fojtogatja, jobbjában pedig bárdot tart. E munkája kompozíciós szempontból szintén antik eszményképhez kapcsolódik

15 (44. kép), de ugyanakkor sok egyéni vonás is fellelhető benne. Az alakok elhelyezése a köralakúmezőben szerencsés megoldású, plasztikai tömörség jellemzi kompozícióját. A mindössze néhány Ferenczy-érem alkotójuknak az átlagot jóval meghaladó érmészi tehetségéről tanúskodik. Nagy veszteség, hogy e téren nem dolgozott többet. Valószínűleg nem is tudta, hogy néhány érmével mennyire maradandót sikerült alkotnia. Érmészi képességéről leginkább akkor győződünk meg, ha munkáit összevetjük a kortársakéval, nemcsak bécsi mestereit, Fischert és Kliebert, hanem a híres rómaiakat, Canovát és Thorvaldsent is beleértve, akik mellett Ferenczy érmészete biztosan állja meg a helyét. 11 Lásd az érmeket Erizzo: id. m. Ottavio 140. és Domitiano 230. 12 Meghatározásul a Ferenczy-család tulajdonában lévő fénykép szolgált. 13 Erizzo: id. m. 316. 14 Ferenczy az érmét valószínűleg 1846-ban VIII. Pius pápa halála alkalmából készíthette. Az alak ruházatának megkomponálása Mercandetti olasz szobrász VIII. Pius pápát ábrázoló érmére emlékeztet, mely az esztergomi prímási képtárban látható. 15 Erizzo: id. m. Titus-érem hátlapját. 191.