Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 6. (Budapest, 1954)

SOÓS GYULA: Ferenczy István érméi

(valószínűleg 1901-ben). Delhaes magyar származású bécsi festő a Liechtenstein-gyűjtemény restaurátora volt.

8 Lehet, hogy a szobor a Liechtenstein családdal való Összeköttetés révén került a gyűjtőhöz. Ilyen módon múzeumunk darabjának provenienciája is támogatja a fenti gondolatmenet helyességét. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt a körülményt, hogy atlaszunk bokáján bilincs van. Az épület tartóelemeként alkalmazott férfialak típusát természetesen csak a név és a tartó motívum fűzi a mythologiai Atlashoz. Az épülettartó férfialakok, különösen az újkorban, a legváltozatosabb formában jelentek meg : mint zarándok, mint szerecsen, mint teherhordó, mint rabszolga stb. Ilyen rabszolga-atlasz a mi terrakotta-vázlatunk is. Giuliani többi atlaszán nincsen bilincs. A heiligenkreuzi bozzettok vázlatos volta érthetővé teszi, hogy a művész ilyen részletet nem dolgozott ki rajtuk. A Liechtenstein-palota atlaszai pedig teher alatt súlyosan görnyedő tartásukból felszabadulva, elvesztik a rabszolgaság attribútumát is. ESZLÁRY ÉVA FERENCZY ISTVÁN ÉRMÉI Ferenczy István érméinek zömét az Országos Szépművészeti Múzeum őrzi.

1 Egyes darabokról már írtak kutatóink, de a hagyaték egészével és jelentőségével még nem foglalkoztak. Ferenczy a nagy emlékművek tervezgetése közben az érmészettel csak mellékesen foglalkozott. A vázlatokat is beleértve, mindössze tizenhat érméről tudunk. E néhány érem nagyjelentőségű a művész oeuvrejében. Azért is, mert művészpályáját az érmészettel kezdte és mikor dédelgetett emlékműtervei megbukása után végképp letette a szobrászvésőt, néhány szépen mintázott éremmel zárta le munkásságát. Érméi a magyar éremmüvészet új korszakát nyitották meg. Ferenczv 22 éves korában vándorló lakatoslegényként került Bécsbe, hol Turiet acélgyárosnál nyert alkalmazást.

2 Némi rajztudás elsajátítása végett szabadidejében, mint rendkívüli tanuló, bejárt az Akadémia éremmetsző osztályára. Művészi vágyai, főleg miután egyik pályázatra beadott érmét az Akadémia néhány arannyal jutalmazta, itt bontakoztak ki. Az érem acélba metszett Solon-fejet ábrázol, a bécsi Akadémia tulajdonába került, de tudomásunk szerint nyoma veszett. Ferenczy az érem sikerén felbuzdulva szakított a lakatosmesterséggel és beiratkozott az Akadémia rendes növendékei közé.

3 Itt készült második munkája, a «Béke allegoria» (1817) acélérem.

4 Az érem közepén fiatal nő alakja gazdagredőzetű, lepelszerű ruhába öltözötten látható. Búzakalászokat tartó jobbjával nagy ovális pajzsra támaszkodik, melyen felírás : «SALUS POPULO RUM CONCORDIA PRINCIPUM» olvasható, baljában pedig vesszőköteget tart. Jobbról a béke, balról a háború jelvényei veszik körül. A hát8

Thieme-Becker: IX. 20. (Lyka Károly cikke Delhaes Istvánról). 1 Az érméket özv. Jánosdeák Andrásné, a művész unokahúga 1902-ben a magyar államnak, illetve az Országos Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta. 2 Ferenczy született 1792-ben, meghalt 1856-ban. Bécsben 1814—-1818 között tartózkodott. 3 Meiler S.: Ferenczy István élete és művei. Bp., 1905. 20. 4 Meiler S.: id. m. 40. Az érem az Országos Szépművészeti Múzeum Szoborosztályáról az Országos Történeti Múzeum éremtárába került.