Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 6. (Budapest, 1954)

RADOCSAY DÉNES: A felkai Mária oltár

János, Vir dolorum és Magdolna alakja látható. A busóci (Busovce) oltár szárnyai elvesztek ugyan,

7 de megmaradt középszobra és szekrényének négy kis női szentet ábrázoló figurája. A felsőerdőfalviról (Stará Lesná) keveset tudunk. A Szépművészeti Múzeum fényképgyűjteményében lévő felvétele két festett szekrényféllel díszített középszekrényét egy új oltár keretébe építve mutatja be, szárnyai valószínűleg elvesztek. Bár a középszobrot, valamint a két szekrényfélen ábrázolt négy női szent alakját újabban átfestették, arcuk típusa az átfestés ellenére is félreismerhetetlen és kétségtelenné teszi, hogy ugyanannak a mesternek alkotása, aki a csoporthoz tartozó legtöbb oltárt is festette.

8 A két leibici (L'ubica) oltárral kapcsolatos tévedésre már utaltunk. A töredékesen az esztergomi múzeumba jutott malompataki (Milbach)

9 és a nagylomnici (Lomnica) oltár ismert, publikált. Utoljára hagytuk a nagyszalóki (Velky Slavkov; 20. kép) és a felkai (Velká) oltár kérdését (21. kép). A nagyszalóki, mint már első ismertetője közölte, 1483-ban készült és az 1920-as évek során, a Nemzeti Múzeum kiállításán vált ismertté.

10 A Nemzeti Múzeum leltárkönyve az 1916-ban megszerzett oltárról megjegyzi, hogy azt 1917-ben az esztergomi múzeummal egy másik, közelebbről meg nem nevezett oltárral elcserélte. Kérdéses azonban, vajon a csere valóban létrejött-e ? Esetleg az elidegenített oltár később ismét visszakerülhetett a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe ; tény, hogy a nagyszalóki oltár 1936-ban a Nemzeti Múzeumból jutott a Szépművészeti Múzeum birtokába. Nagyszalóki származását pedig kétséget kizáróan hitelesíti az Angyali üdvözletet ábrázoló táblán az angyal előtt lebegő mondatszalagon olvasható 1483-as évszám. Bonyolítja a helyzetet, hogy Varjú ismertetése előtt egy évvel, 1928-ban, Esztergomban egy másik nagyszalóki Mária oltár is felbukkant szakirodalmunkban.

11 E másik nagyszalóki Mária oltár azonban sem Babura első, sem Divald későbbi ismertetésében, sem az esztergomi gyűjtemény első leírásaiban nem szerepelt, lehetséges, hogy az esztergomi oltár eredetének meghatározásában a Nemzeti Múzeummal tervezett, vagy az esetleg létre is jött csere játszott szerepet. Tény : az említett nagyszalóki leírásokban félreismerhetetlenül és következetesen egy Mária oltárról esett szó, nem tételezhető fel tehát, hogy a második Mária oltár is Nagyszalókon állott s még az 1700-i első összeírás előtt került volna el a templomból. Valószínűtlenné teszi e feltevést a két oltár méretbeli, ikonográfiái és szerkezeti pontos megegyezése is, mindkettőt egyidőben, ugyanazon mester festette. Nem hihető, hogy egy kisebb vidéki templom egyidőben, ugyanazon mestertől két pontosan egyforma, Máriának szentelt oltárt rendeljen. A négy belső szárnykép ugyanazt a négy jelenetet ugyanabban a sorrendben és teljesen azonos előadásban mutatja be. A két oltár egyes táblái között mindössze 2—3 cm a méretbeli eltérés.

12 Az irodalmi források negatív eredményű híradásai, valamint a pontos megegyezések után tehát kétségtelennek tűnik, hogy a kérdéses esztergomi Mária oltárt kutatásunk tévesen hitte nagyszalóki származásúnak. 'Wagner, V.: Vyvin vytvarného umenia na Slovensku. Bratislava, 1948. 32. 8

Csánky M. : A szepesi és sárosi táblaképfestészet 1460-ig. Bp., 1938. 44. 9

Genthon I.: Esztergom műemlékei. Bp., 1948. 35. képe: 33. 10 V a r j ú E. : Vezető a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Osztálya kiállított gyűjteményeiben. Bp., 1929. 30. 11 G e r e v i c h T.: Esztergomi műkincsek. Prímás Album. Bp., 1928. 219. 12 A pontos azonosság alapján joggal hihető, hogy az esztergomi oltár külső szárnyképeinek barokk festékrétege alatt ott rejtőznek az eredeti középkori ábrázolások.