Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 6. (Budapest, 1954)

KAPOSY VERONIKA: Adalék románkori emlékeink ikonográfiájához

színű lova az eretnekség jelképe.

29 Tehát az eretnekség a középkori ember szemében a legnagyobb bűn, az exegétáknál is találkozik a halál és sátán szimbólumával, mint ahogy a «Physiologus» írója is az eretnekség jelképéül az általánosan ismert halál-sátán szimbólumot, a kentaurt jelöli meg. Az újudvari timpanonon a kentaurral szemben két összefonódó kígyó van.

30 A régi keleti népek mithologiájában a kígyónak nagy szerepe volt.

31 Tudunk kígyó isteneikről és különböző kígyóval kapcsolatos babonáikról.

32 Imádták, mint a bölcsesség és tudás istenét, ugyanakkor rettegtek tőle, mert a ravaszság és gonoszság megtestesítője volt Jelképe volt a végtelen időnek, mert vedlése által megifjodott. A végtelenség, vagyis a kezdet és végnélküliség szimbólumaként ábrázolták a saját farkába harapó kígyót. A kígyó természetrajza azonban a középkori embert is foglalkoztatta, akivel a «Physiologus» ismertette meg a kígyó különböző tulajdonságait.

33 Ha a középkori kígyó ábrázolások jelentését kutatjuk, elsősorban a paradicsombeli kígyóra kell gondolni, mert ezek az ábrázolások már az ókeresztény időktől kezdve a bűnbeesésre, az ördög csábítására, vagy magára a sátánra vonatkoznak. A kígyót a Biblia is azonosítja a sátánnal.

34 Ugyancsak a kígyót nagyítja fel az emberi képzelet a mesebeli sárkány alakjává. A sárkányt a Biblia — mint a középkori ábrázolások egyik fontos irodalmi forrása — szintén azonosítja a kígyóval.

35 így lett a kígyó alakja gyakori sátán-szimbólum a középkor folyamán. Azok az ábrázolások, melyeken a kígyó Krisztus lábainál hever, a Zsoltárok könyvének szövegére támaszkodnak.

36 Ez az ábrázolásmód gyakori a középkorban és a kígyót nem egyszer más sátán szimbólumok, pl. oroszlán, sárkány is helyettesíthetik. Egy V. századi ravennai mozaikon oroszlánon és kígyón tapos Krisztus alakja,

37 egy VI. századi, a Palatínuson talált lámpán pedig kígyón, basiliskuson, oroszlánon és sárkányon győzedelmeskedik,

38 majd a románkorban az egyik legszebb ilyen ábrázolás az Amiens-i székesegyház ajtópillérjén álló «Beau Dieu».

39 A kígyó gyakran a kereszt lábánál is megjelenik. Ezeknek az ábrázolásoknak középkori értelmezése az lehetett, hogy Krisztus kereszt-áldozata által diadalmaskodott a bűnön és halálon, ami Ádám és Éva bűnének következtében mindenkire átszállott. Ez a megfejtése a 850 körül készült Metz-i miniatúrának is, hol a kereszt lábánál 29 Kozáky (id. m. 152) közli M i g n e, J. P.: Patrologiae cursus completus. (XCIII. Venerabilis Bedae anglosaxonis presbyteri opera omnia. IV. Explanatio Apokalypsis. Paris, 1850. 147. hasáb) nyomán. 30 Az újudvari kígyópárt a bujaság szimbólumának is tartják. — Az újudvari összefonódó kígyókra emlékeztet a Bayeux-i (Calvados) székesegyház egyik reliefje, hol két kígyótestű, kétlábú sárkány fonódik össze. Farkaik kisebb sárkányfejben végződnek, s önmagukba harapnak. (B e r n h e i m e r, R. : id. m. 25. kép.) 31 D o n á t h Gy. : A kígyó és babonás jelentősége a Szentírásban. Bp., 1942. 20. 32 Pl. Babyloniában a kígyó szívéből jósoltak. 33 A kígyó természetrajzával és tulajdonságaival a «Physiologus» négy pontban foglalkozik. Ez a leírás azonban nem vezet minket közelebb a fenti ábrázolás megértéséhez. (Laudiert, Fr.: id. m. 15—16.) 34 Mózes könyve. I. 3. 14.; Szt. János evangéliuma. 8. 44.; Apokalypsis. 12. 9. és 20. 2. 35 Apokalypsis. 12. 9. és 20. 2. Az apokrif iratokban, az u. n. Thomas-actaban két kigyószörnyről van szó, a sátánról és apjáról, a földet körülfogó kígyóról. (Bonnet, M. : Acta Philippi et Acta Thomae . .. Lipsiae, 1903. 148—149.) 36 90. 13. 37 D oering, O. : id. m. 27. kép. 38 M Olsdorf, W. : id. m. 130. 39 Mâle, E. : L'art religieux du XIII

e siècle en France. Paris, 1919. 16- ábra.