Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 6. (Budapest, 1954)
KAPOSY VERONIKA: Adalék románkori emlékeink ikonográfiájához
ban az új udvari kentauron kívül még egy ilyen sapkát viselő alak ismeretes. Ez a holcmányi-Hosman-i templom kapujának egyik oszlopfejezetén látható, s a wienhausenihez hasonló, halfarkú, csúcsossapkájú hal-démon. 19 A mi sapkát viselő kentaurunkhoz hasonlóan ábrázoltak már a fentebb említett két helyen is ; a St. Gilles templomának kapuját díszítő reliefen a szarvasra nyilazó és a Toulouse-i St. Sernin oszlopfőjét díszítő női fejű lélekmadárra célzó kentaurt is. 20 Mindkét helyen a kentaur a hivő lelkét veszélyeztető halálos sátánszimbólum. Az újudvari kentaur sátán voltát igazolja még a kezében lévő félköralakú serpenyő, melyből lángok csapnak ki. A félkörívű tartály vagy serpenyő, melyben a tűz lángol, szintén jelképes értelmű. A félkörívnek ugyanis — mint más geometriai formáknak is a középkorban — fontos jelentőséget tulajdonítottak. A félkörív ebben az időben a királyi hatalom jelképe. Már az ókeresztény művészetben is található olyan ábrázolás, ahol a félkörívből isteni kéz nyúlik ki, ami az égi hatalom szimbóluma volt." 21 Hasonlóképp az alvilág jelképes alakja is egy félkört tart a kezében a velencei Szt. Márk templom tabernákulumának oszlopán. 22 A tűz gyakran alkalmazott jelképe a pokol tüzének. 23 Számos középkori ábrázolást ismerünk, melyen a tüzet okádó pokolsárkány látható. Az újudvarihoz hasonló ábrázolást figyelhetünk meg a heidelbergi egyetemi könyvtár XV. századi beragasztott fatábláján. 24 Et az Apokalypsis lovasai láthatók, s köztük a negyedik a pokol-állat hatalmas szájából fakó lován előléptető halál, kezében serpenyőben a pokol tüzét hozza. Az Apokalypsis lovasai közül a fehér lovon ülő kézíjas koronás alak Krisztus, 25 a pejlovon lovagoló, kezében kardot tartó a «Haboru», 26 a fekete lovon ülő, kezében mérleget tartó az «Ehinség» 27 és aki halványszínű lovon ül «annak neve Halál és a pokol kíséri azt, és hatalom adaték neki a föld négy része fölött ». 28 Az exegéták ezekre a szavakra támaszkodtak, mikor az Apokalypsis negyedik lovasát, a Halált azonosították a sátánnal. Beda Venerabilis Apokalypsis magyarázatában — s ezt mások is követik — a halál halvány19 H a 1 a v á t s Gy. : Az alczinai, holczmányi, oltszakadáti és feleki román templomok. Archaeologiai Értesítő. U. F. XXXIV, 1914. 377. — G e rev ich T.: id. m. 185. — Képe az Építészeti Tanács Titkársága Műemléki csoportjának fényképtárában. 20 K o w a 1 c z y k, G. - K ö s t e r, A. : id. m. 194. tábla. 1—2. — E helyen említjük meg, hogy a kentaur gyakran az «Allatkör» csillagképei között a nyilas («Sagittarius») helyét tölti be. Ilyen jelentésű az a kúpalakú sapkát viselő kentaur is, melynek képét közli Roscher, W. H.: Ausführliches Lexikon der griechischen und römischen Mythologie. Leipzig, 1886-1900. II. köt. 1055. hasáb. A középkori emlékek között meg kell említeni még egy XII. századi émail lapocskát, melyen íjat feszítő, kerek sapkás kentaur látható. Ez nem a jellegzetes «halalos» jelentésű csúcsos sapka, s nem valószínű, hogy egy kis dísztárgyon ilyen halálra utaló szimbólumot akartak volna megörökíteni. (Van Marie, R. : id. m. II. köt. 127. kép.) A St. Gilles-i tempiom kentaurját néhány helyen a régebbi irodalomban, mint Sagittarius ábrázolást említik. Ennek azonban bonyolultabb jelentése, szimbolikus értelme volt, amit magyaráz az is, hogy a két alakot körülfogó egymásba kapcsolódó körök között, fent madár, vagyis lélek szimbólum, lent pedig kürtöt fújó, manóhoz hasonló alak jelenik meg, mely a sátánt jelképezi. Ezek az alakok tehát más formában ugyanazt a szimbolikus tartalmat fejezik ki, mint a szarvasra nyilazó kentaur jelenete. 21 M o 1 s d o r f, W. : id. m. 258. 22 Kozáky I. : id. m. 158- képe: IV. tábla. 723 M Olsdorf, W. : id. m. 177. — A bibliában Szt. Márk. 9. 43. 24 Cod. pal. germ. Nr 34. — Kozáky I. : id. m. V. tábla. 9. 25 Apokalypsis. 6. 2. 26 Apokalypsis 6. 4. 27 Apokalypsis. 6. 5. 28 Apokalypsis. 6- 8. 6 Bulletin 81
