Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 6. (Budapest, 1954)

RAJNAI MIKLÓS: Paál László kiállítás

megjegyzés olvasható : Le Héros du village (Falu hőse) réduction. 25 OOO frank. Ezt a keltezést viseli a múzeumunkba jutott, számos éven át Gerhardt Gusztáv gyűjteményéhez tartozó változat is. Azonossága tehát a számla­könyvbe bevezetettél kétségtelen. Valóban réduction, azaz kisebbítés, mert mérete 119x170 cm, tehát jóval kisebb a kölni példánynál. A múzeum megszerezte változat, melyet vastag, megsötétedett és piszkos firniszréteg borított, Sárdy Brutus szakavatott restaurálása után ere­deti friss színeivel ékes és magán viseli Munkácsy sajátkezű festésmódjának minden jellegzetességét. Tudjuk, hogy Munkácsy többízben tanítványaival másoltatta le kapós műveit és aztán hellyel-közzel kijavította, átfestette és szignálta. De ebben az esetben szó sem lehet erről. Ez már azért sem volt lehetséges, mert az első változat hét év óta külföldön volt. Munkácsynak az ismétlést az eredeti fényképének segítségével, rajzai és vázlatai után ma­gának kellett elkészítenie. Részletekben lényeges eltéréseket mutat a kölni példánytól. Hiányzik róla a mennyezetről középen lelógó lámpa, bár a festékréteg alatt némi nyo­mai felfedezhetők. A baloldalon, az asztal végénél ülő parasztember nem bundát visel, hanem szűrt és nem posztónadrág van rajta, hanem fehér gatya. Nem szemközt néz, hanem majdnem profilban fordítja el arcát. A többi szereplő is több-kevesebb eltéréssel festett. Másféle díszítéssel ellátott a bir­kózásra kiálló, háttal forduló artista rövid nadrágja. A két bámészkodó paraszt mögötti asztalon szélről nem áll kancsó és üveg, az ablaknyílás függönye sem azonos, ugyanígy a baloldalt álló hordó sem az. Ezek a leg­szembeszökőbb eltérések. Mindezt annak a bizonyítására soroltuk fel, hogy a múzeumba jutott festmény nem másolat, hanem a téma részleteiben vál­tozott, szabad ismétlése. Megfelel tehát Munkácsy szokásának, aki ugyan­azon téma ismétlésénél mindig szabadon változtatott a részleteken, mert az ismétlés is új alkotás számába ment. Efféle eljárásra tanítvány nem merész­kedhetett és nem is volt képessége rá. Nyilvánvaló tehát, hogy Munkácsy a most megvásárolt ismétlést 1882­ben teljesen maga festette. De ismét hangsúlyoznunk kell, hogy ezt nem­csak a felsoroltak, hanem a kép megfestésének frissesége, kifejező ereje is bizonyítja minden ízében. A Falu hősének teljes kompozíciója eddig nem volt képviselve a Szép­művészeti Múzeumban. Igaz. hogy nem tartozik Munkácsy legjelentősebb zsánerképei közé, de sok kitűnően megfigyelt és kiválóan megfestett népi alakot állít elénk. Figyelemreméltó módon gazdagítja múzeumunk sokoldalú Munkácsy-gyűjteményét. FARKAS ZOLTÁN PAÁL LÁSZLÓ-KIÁLLÍTÁS Paál László neve az ország határain túl meglehetősen ismeretlen, pedig müvei az európai képzőművészeti kultúra élvonalában jelölnek számára he­lyet, abban a sorban, melyben Rousseau, Daubigny, Diaz stb. nevét is talál­juk. Korai halála ellenére a realista tájfestés csúcsaira ért el, nagy alkotások sorát hívta életre. A Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára 1954-ben, Paál László halálának 75. évfordulóján kiállítással emlékezett meg a nagy magyar táj-

Next

/
Thumbnails
Contents