Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)
WESSETZKY VILMOS: Az egyiptomi «újév-amulettek» problémái
röző sajátságában kell keresnünk, mint annak a problémának a megoldását is, hogy írásuk miért nem lépte át a tiszta betűírás küszöbét. A különböző naptárak, illetve ünnepek nyilvántartása a papi kollégiumok és legfelső szervként az «Élet háza» 12 feladata és ilyen értelemben, mondhatjuk, privilégiuma is volt. E szerepüknek az egyiptomiak is tudatában voltak, ahogy ezt éppen az újévnap idejének meghatározásával kapcsolatban a kanopusi dekrétum igazolja : «a Sothis felkelésének napján amelyet újévnapnak neveznek az Élet háza irataiban» (hr s s n prc nh) 13 . Mint maga az Élet háza, úgy minden tudományos és irodalmi anyag, amely a kultuszokkal kapcsolatban áll, így a naptár is néhány vonatkozásban rejtett maradt a késői időkig. Nem nevezhető véletlennek, hogy az egyiptomi társadalom fejlődésében új korszakot jelentő görög uralomig alig ismerjük például a könyvtárakat és amikor a ptolemaiosi templomfalakon megjelennek az első könyvkatalógusok, akkor ez ugyanúgy az új idők jelének tekinthető, mint az állandó év bevezetése, illetve fölcserélése a mozgó évvel, azaz az újévnapnak a naptárban állandó napra való helyezése. Minthogy a mozgó évben a naptári év kezdetét jelölő újévnap fokozatosan távolodott a Szíriusz-felkelés csillagászatilag állandó napjától, az első, és alapvető kérdés a két újév-jelölőnek : a Szíriusz-felkelés állandó napjának és a mozgó év naptári első napjának különválasztása. E. Meyer az állandó év használatának erős kritikájában 14 a Szíriusz által meghatározott újévnapot is csak elméletileg fogadta el. 15 Viszont éppen ő tárgyalja e talán legnehezebb problémának, a kétféle évkezdést jelölő kifejezés : wp-rnp. t és a tpj-rnp. t elkülönítésének a kérdését olyan értelemben, hogy az első a Szíriusz-újévnapot, a második az ú. n. polgári újévnapot jelentené. 16 Sethe hívta fel a figyelmet arra, hogy a késői időkben e kifejezések rendszertelenül váltakoznak, 17 bár az E. Meyer által az óbirodalmi áldozati listákra vonatkoztatott megkülönböztetést, ha megalapozatlannak is, de lehetségesnek tartja. 18 Scharff is részletesen foglalkozik a kérdéssel 19 és ő is kiemeli, hogy mindkét kifejezés egyaránt vonatkozhat a Sothisnapra. A probléma vizsgálatában a wpj szónál tekintetbe vehetjük a szó elsődleges «elvalasztani» értelmét, amely természetes összefüggésben áll a «megnyitni» jelentéssel. 20 Kétségtelen viszont az is, hogy a tp 21 mint «fej», «fő», «éle valaminek» lehet egyben «kezdet» értelmezésű is, mint időre vonatkoztatva például t p r e1 = «a nap-», tp grh = = «az éj kezdete» vagy éppen a Szíriusz felkeléshez nagyon illő t p d w 3 j. t = = «a hajnali szürkület kezdete» ; mint tpj «első» kétségtelen, hogy az eredetileg első ünnepet jelölte. A két szinonim kifejezés a használatban való fölcserélésnek egymagában elégséges magyarázatát adja. Az óbirodalom masztabáinak ünnepi áldozati listáit 22 a legnagyobb óvatossággal kell vizsgálni 12 V o 1 1 e n, A. : Demotische Traumdeutung. Analecta Aegyptiaca. III. Kopenhagen, 1942. 17 s köv. Gardiner, A. : The House of Life. Journal of Egyptian Archeology. 24 (1938). 13 A 6. toldaléknap beiktatásának a ténye természetesen független a korábbi alkalmazás lehetőségétől. 14 M e y e r, E. : Aegypt. Chron. 33. 15 U. o. 13. 16 U. o. 36. 17 S e t h e, K. : Die Zeitrechnung 303. 18 U. o. 303. 5. jegyz. 19 Scharff: id. m. 16. 4. jegyz. és 19. 2. jegyz. 20 Erman-Ranke: Wörterbuch. I. 298, 299.' 21 U. o. V. 263- 269. 22 Junker, H. : Giza II. Wien u. Leipzig, 1934. 59-62, 116.
