Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)

WESSETZKY VILMOS: Az egyiptomi «újév-amulettek» problémái

elképzelésük szerint minden élet alapja, a világkeletkezés is jelképesen ismétlődik. Az egyiptomi ember a természeti erők megszemélyesítésével érzékeltette a theologia által rendszerekbe foglalt őskezdetet is. A többszörösen tárgyalt és sokrétű hermopolisi tan szerint négy istenpár képviseli a világ teremtése előtti őskaoszt, amelyet víz borít el. Ebből emelkedik ki az őshalom, amelyen azután megjelenik a világosság. Az isteni nyolcasság négy férfi-istenét békafejjel ábrázolták annak a természeti erőnek megszemélyesítőjeként, amely az ősi elemben, a vízben önmagából keletkezett, ugyanúgy, ahogy elképzelésük szerint a földből önmagától keletkező skarabeusbogár is a létnek jelképeként szerepel. Az ősvíznek és a Nílusnak összekapcsolása másodlagos, de kétségtelenül e kapcsolat révén hozhatták az ősvizet is összefüggésbe a növényzet keletkezésével.

28 így kézenfekvőnek látszott összekapcsolásuk akkor is, amikor az egyiptomiak számára életet hozó Nílust előhívó Sothist ünnepelték. Az elhunyt az újévnapon Rét kívánja látni,

29 mint általában a fény megjelenése egyik főeleme az újévnapi kultuszoknak Az újév-éjjelen a szentélyekben felgyúlnak a lámpák

30 és mint az ősvizet követő fény elevenedik meg a hermopolisi szent ligetben várakozó ünneplő tömeg előtt az újévnapi első napsugár.

31 A polgári újévnap ünnepi ajándékai közt szereplő amulettek mindmegannyi emlékezés az ősi és állandó keletkezésre. Ezt fejezik ki leggyakoribb megjelenési formáik, a skarabeus- és békaamulettek,

32 amelyek önmagukban is jelképezik a létet és a rájuk vésett w p-r n p. t nf r. t «boldog újév» mintegy ezáltal nyer megerősítést. Figyelemre méltó, hogy szinte valamennyi istenség, akihez ezek a formulák folyamodnak, kapcsolatban áll az őskezdettel, a teremtéssel. Az isteni nyolcasság tagja, Ámon mellett Nefertem az életet jelentő világosságnak is megszemélyesítője, aki az ősvízből Nun-ból, mint lótusz keletkezett. Ptah teremtő isten, Honszu az Ámon-triászhoz tartozó körben az isteni gyermek szerepét vette át, az ő jelzője is az «osvizbol (Nun) keletkezett». Zehmet, mint Ptah isten párja Nefertem anyja. Ha kimondottan dísztárgyat látnak el az említett felirattal, amulettként szerepel az is, mint például egy nyaklánc esetében Thoth istennel kapcsolatban, aki már azáltal is a teremtésbe kapcsolódik, hogy a «Hermopolis ura» címét viseli.

33 A szaita korban szinte tömegesen jelennek meg azok a sajátságos gömbölyű palackok, amelyek az irodalomban joggal újévpalack néven ismére 88 U. o. 53. ; S e t h e, K. : Amun und die acht Urgötter von Hermopolis. Abh. d. Preuss. Akad. d. Wiss. Phil.-hist. Kl. N° 4. Berlin, 1929. 75. Béka mint a keletkezés jelképe és a Nilus forrása : J u n k e r, H. : Das Götterdekret über das Abaton. Denkschr. d. Akad. d. Wiss. Phil.Hist. Kl. Wien, 56. IV. 1913. 61. 29 K e e s, H. : Die Feuerinsel. 42. 30 Az ünnepi szertartásokra lásd K e e s, H. : Totenglauben und Jenseitsvorstellungen. Leipzig, 1926. 377. Az elhunyt újévünnepi hajózásáról u. o. 359.; Bonnet, H.: Reallexikon der ägyptischen Religionsgeschichte. Berlin, 1952. 190. 31 R o e d e r, G. : Ein Jahrzehnt deutscher Ausgrabungen in Ägypten. Zeitschrift des Museums zu Hildesheim. N. F. 3. Hildesheim, 1951. 29. 32 W i e d e m a n n, A. : Die Amulette der alten Aegypter. Der Alte Orient. XII. 1. Leipzig, 1910. 11. pl. Catal. Génér. des Ant. Égypt. du Musée du Caire. Amulets. Le Caire, 1907. Pl, XXIV. 12486. V. ö. Wiedemann: Notes on some egyptian monuments. Proc. Soc. Bibl. Arch. 36 (1914) 199 s köv. 33 S p e 1 e e r s, L. : Ree. des Inscr. Egypt, des Musées Rovaux du Cinquantenaire à Bruxelles 1923. N° 342. 92.