Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)

RAJNAI MIKLÓS: Új Magyar Képtár

BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM MUNKÁJÁRÓL. 1940—1953. Új Magyar Képtár Az Osztály munkájáról legutóbb megjelent beszámoló óta eltelt közel másfél évtized első része nemcsak az Új Magyar Képtár, hanem az egész múzeum életének is eddig legsúlyosabb szakasza volt. A háború évről-évre erősebben éreztette hatását. A sűrűsödő bombázások következtében a legértékesebb műtárgyakat pincébe kellett menekíteni. Később felsőbb parancsra újra kiállításra került a rövid ideig pincékben védett anyag, s így ki volt téve a könnyű elpusztulás veszélyének. Az anyag védésére csak a legvégső időkben került ismét sor. E felelőtlen múzeumpolitikához viszonyítva aránylag nem nagy a Képtár háborús vesztesége. Bombatámadás következtében az épületen belül nem pusztult el anyag, az elkallódás vagy megsemmisülés sorsa főleg a különböző állami hivataloknál letétképpen elhelyezett műtárgyakat érte. A veszteség : 482 db. Ebből, mint a legsúlyosabban latbaesőket kiemeljük Benczúr Gyula 1, Bihari Sándor 2, Borsos József 1, Csók István 2, Deák-Ébner Lajos 2, Fényes Adolf 4, Koszta József 4, Lötz Károly 17, id. Markó Károly 2, Mednyánszky László 5, Mészöly Géza 12, Munkácsy Mihály 1, Székely Bertalan 2, Szinyei Merse Pál 1, Zichy Mihály 1 képét. A háborús veszteségekhez kell számítanunk ezenkívül azt a Szinyei Merse Pál, illetve id. Markó Károly művet is, melyet a fasiszta kormány külföldi államférfiaknak ajándékozott. Ami az 1941—45-ös évek gyűjtemény-gyarapítását illeti, itt valamivel kedvezőbb a helyzet. Öt év alatt a vásárolt képek száma elég nagy, összesen 197 mű. Ha azonban tartalmilag vizsgáljuk e képmennyiséget, azt látjuk, hogy legnagyobbrészt jellegtelen munkák, s hogy nemzeti festészetünk klasszikusainak legkiemelkedőbb alkotásaiból csak egyet, s működésük átlagos színvonalát képviselő műveikből is keveset találunk közöttük. Jelentős darabok : Munkácsy Mihály Erdőrészlet, Paál László Erdei út és Fasor c. képe, Hollósy Simon Nevető leányfej és Ferenczy Károly Kertészfiú c. tanulmánya, valamint több kiváló élő művész néhány alkotása. E sorból, mint alkotója életművének egyik legnagyobb eredménye, külön kiemelést érdemel Rudnay Gyula Csipkekendős nő c. képe. A háború alatti néhány év osztálymunkájához tartoznak az időszaki kiállítások is. Három volt jelentős közülök : Az utolsó 30 év festészete (1943), a Benczúr- és Munkácsy-emlékkiállítás (az utóbbi kettő 1944-ben). A felszabadulás szétzilált állapotban találta az osztályt és annak anyagát: a kiállítótermek használhatatlanná rongálva, a műtárgyak Nyugatra hurcolva. Visszaérkeztük után az első évek a hiányok, a háborús veszteség felmérésének munkájával és a romos épületben eleinte áttekinthetetlen állapotban lévő anyag kezelhető raktári elhelyezésének megoldásával teltek el. Ebben az időben gyűjteményének gyarapítása szempontjából is nehéz helyzetben volt az osztály. Bár népi demokratikus államunk jelentős összegeket juttatott a múzeumnak, ezeket elsősorban az épület helyreállítására kellett fordítanunk. Vásárlásokra így csak mérsékelten nyílt lehetőség. Később ezen a területen is megnövekedtek anyagi kereteink ; jelenleg már az az összeg, melyet a múzeum költségvetése az osztálynak vásárlás céljára biztosítani tud, komoly lehetőséget nyújt gyűjteményünk jelentős gyarapítására. 9 Bulletin 129