Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)

HENSZELMANN LILLA: Strobl Alajos öt szobra

assisi szt. Ferenc álló szobrának elkészítésével.

13 A Múzeum új szerzeményei közé tartozó assisi szt. Ferenc-fej a bazilikabeli márványszobor faragása előtti végleges tanulmányának tekinthető (44. kép). Strobl oeuvrejében ezután még két változata szerepel a témának.

14 A Múzeum új szerzeménye a művész műterméből került magántulajdonba, ahonnan a Múzeum a múlt évben vásárolta meg.

15 A bazilikabeli oltárszobor legtalálóbb értékelését Ybl Ervin adta,

16 amikor Donatello páduai Sant' Antonio-templombeli poverellojára vezette vissza a szobor felfogását. Strobl bécsies stílusát — erős művészi temperamentumánál fogva — számos kiemelkedő művében már eddig is önálló művészetté fejlesztette. De a hagyományok elmélyültebb tanulmányozásában és megértésében a Szt. Ferenc-fej új korszakot jelez. A két évvel korábban készült, gr. Károlyi Sándort ábrázoló, bensőséges hatású ülő parkszobra, noha felfogásban a Szt. Ferenc-fej előzményének tekinthető még nem viseli olyan tisztán magán a tartalomnak és a mintázásnak azokat az elveit, amelyeket Donatellora lehetne visszavezetni. Szt. Ferenc lényének aszketizmusa viszont megjelenítésben letisztuláshoz, minden tetszetősségről való lemondáshoz és az elmélyült tartalom választékosan gazdag kifejezéséhez segítette eljutni Stroblt. A Három Párka című bronz-szobor egyik változata az irodalomban úgy szerepel, mint Lötz Károly síremlékéhez készült vázlat, Párkák címen, 1909-ből.

17 A vele rokon újszerzeményű darabnak (46. kép) ugyanott «Harom parka» címe van,

18 annak megjelölése nélkül, hogy ez a változat szintén Lötz síremlékéhez készült vázlat. Ügy látszik, a szerző nem ismerte a szóbanforgó művet s csak a hagyatéki kiállítás katalógusa alapján említette meg. Ybl Ervin idézett művében egy márványban kivitelezett, ülő, egy-párkás, síremlékről szólva (Reiner-család síremléke a budapesti Kerepesi-temetőben), azt írja, hogy Strobl eredetileg több mellékalakot tervezett hozzá.

19 Megállapíthatjuk, hogy egyik szerző sem ismerte az összes változatot és ezért sem tudta szétválasztani az egyes emlékeket. Ez a körülmény a rendeltetésre, a téma fejlődésére és a keltezésre nézve egyaránt tisztázatlan következtetéseket eredményezett.

20 A Múzeum új szerzeménye 1910-es dátummal van "ellátva (a talapzat felirata : CLOTHO LACHESOS (sic!) ATROPOS), Valóban, mint Szuchy a gipszben 13 T a r n ó c z i J. : A Szt. István Bazilika. . . . története és műemlékei. Bp., 1938. 86. 14 Egy narancsszínűre festett félalakos gipszvázlat (Sz. M. ltsz. : 6465, 44,5 cm ; bronzöntvénye a Strobl-család tulajdonában) és egy életnagyságú félalakos márvány változat (a budapesti ferencvárosi plébánia-templom külső falában elhelyezve 1929-ben). 15 A hagyatéki kiállítás katalógusában már nincs felsorolva. — Az eddig megjelent legrészletesebb, már idézett Szuchy-féle doktori értekezés oeuvre-katalógusa sem említi a tanulmányfejet. A bazilikabeli márványszoborról ellenben több helyen esik dicsérő szó az irodalomban. 16 Liptóújvári Strobl Alajos művészete, Magyar Művészet. III, 1927. 102. 17 S z u c h y : id. m. 38 és 83. — A Szépművészeti Múzeumban 6456 ltsz., 44,5 cm. 18 S z u c h y : id. m. 87, a katalógusból kimaradt, pótlólag, évszám meghatározása nélkül feltüntetett tárgyak között. 19 Ybl 98. 20 Többek között még azt is, hogy a Reiner-síremlék végleges, faragás előtti modelljét a Szuchy-féle katalógus a 84. oldalon mint Párka síremléket említi, 1910-ből, ami megfelel a valóságnak, mert ugyanabban az évben reprodukálja az O. Magyar Képzőművészeti Társulat kiállítási katalógusa, •—• s ettől függetlenül, az azonosságot úgy látszik nem ismerve, egy Reinersíremlék is szerepel ugyanazon az oldalon 1913-ból.