Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)

AGGHÁZY MÁRIA: A Szépművészeti Múzeum néhány miniatúrás kódexlapja.

— Ötvenedvasárnap (quinquagesima) : L iniciáléban Isten szózata Ábrahámhoz. Locutus est Dominus. . . . (Gen. XL. 1 —) 547X370 mm. — Lt. sz. 1940—3485. — Nagyböjt első vasárnapja: E iniciáléban Pál apostol alakja. Ecce nunc tempus acceptabile (II. Cor. VI. 2.) 552x372 mm. — Lt. sz. 1940— 3480. — Nagyböjt második vasárnapja: T iniciáléban Izsák és Ézsau alakja. Toile arma tua pharetram et arcus... (Gen. XXVII. 3 —) 411X368 mm. — Lt. sz. 1940—3487, (10. kép). — Nagyböjt negyedik vasárnapja : L iniciáléban Isten szózata Mózeshez. Locutus est Dominus ad Moysen dicens descende in Egyptum. . . . (Exod. VI. 10 —) 549X373 mm. — Lt. sz. 1940— 3484, (12. kép). — Feketevasárnap : I iniciáléban nőalak. Isti sunt dies quos observare debetis temporibus suis quarta decima die.. . . (Lev. XXIII. 4 —) 548X373 mm. — Lt. sz. 1940—3488, (14. kép). — Virágvasárnap : I iniciáléval. In die quam vocavi te Domine. . . (in I. noct. resp.)'548x370 mm. — Lt. sz. 1940—3491. —- Nagypéntek : O iniciáléban az első szavak illusztrálása : Omnes amid mei derelinquerunt me... (Ín I. noct. resp.) 548x373 mm. •—• Lt. sz. 1940—3490. Az iniciálék egy része még zárt négyzetbe komponált, részben azonban már elnyúló szárakkal, egy részük pedig az egész lap hosszába nyújtottan elágazó díszítéssel. Színezésükre jellemző, hogy az arany teljesen hiányzik. Uralkodó szín a ragyogóan világító, tiszta tengerkék és fáradt rószaszín. A ruhákon szerepel még tompa olívzöld, szürkéslila, egyszer élénk piros. A dicsfények általában vörösek, ami a levéldíszek végződéseire is jellemző. Az iniciálék betűtestét fő színének (rózsaszín) világosabb árnyalatával és fedőfehérrel belerajzolt meander-dísszel, cikcakk-vonallal élénkíti a festő. Az alap ragyogó kék felületébe pedig hajszálfinom fehér fedővonalakkal, elszórt levélindákat rajzol művészük. A betűtestek, továbbá ahol növény és architektúra szerepel, szűkszavúan jelzettek és erős fekete kontúrral keretezettek. Az architektúra mindenütt romános félkörívet mutat. Teljesen romános jellegűek még az emberalakok, a ruharedők kezelése pedig még teljesen távol áll a későromán-kor manieristává lett, sűrű ráncokba szedett, lázasan mozgalmas ruházatától. Arányaik zömökek, kissé merevek, esetlenek, kimérten nyugalmas mozdulatokkal, nagyobb, nyugodt egységes ruhafelületekkel. Ezekben a szűkszavúan jelzett redőket az alapszín világosabb árnyalatával, vagy néhol vékonyabb fekete vonalakkal viszi be festőjük. A haj színe rozsdavörös, sűrű vékony fekete párhuzamos vonalakkal megosztott felületű, simán omlik a vállakra, vagy keretezi rövidebben az arcot, de még nem a gótikus göndör fürtökkel. A test rózsaszínjét az arcok halványabb vörös foltja teszi plasztikussá, a szájak pici vörös hangsúlyt kapnak, az orrok rajza éles, hosszan elnyújtott. Rendkívül jellemzőek a fél szív, vagy fél lándzsa alakú levélvégződések egyszerű, sima körvonalai. A betűkhöz viszonyítva az alakok aránya nagy, azokat csaknem teljesen kitöltik, és ez határozottan monumentális jelleget ad miniat urainknak. A lapok szövegének nagybetűi kékek piros filigránokkal, vagy pirosak kék filigránokkal. Á kóta teljesen fejlett kvadrát gregorián kótaírás. Ismeretes, hogy a hangjegyírás terén a pontneumák használatából a XIII. század-