Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 4. (Budapest, 1949)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: A Majewski-festő egy új vázája

Ami sztélénk keletkezésének idejét illeti, az — stílusa, kivitele, valamint a nő ruhája és hajviseletéből következtetve,

7 — a XX. dinasztia idejére, esetleg a XXI. dinasztia elejére, tehát az i. e. 12—11-ik századra tehető. HAEFFNER EMIL Megjegyzés Haeffner Emil « Mész kő-sztélé az újbirodalom végéről » c. cikkéhez Nagyrabecsült, elhunyt munkatársunk, Haeffner Emil, kiadásra csaknem teljesen kész állapotban hagyta hátra a fenti dolgozatot. Szóbeli közléséből tudjuk, hogy a rongált állapotban fennmaradt szöveget még egyszer át akarta vizsgálni. Mivel halála ebben megakadályozta, mintegy utolsó tudományos kívánságának teszünk eleget, amikor dolgozatát közöljük és egy jelentéktelen kiegészítéssel látjuk el. A megtisztított sztélének fényképfelvételekkel összehasonlított szövege, minden sérülése ellenére is Haeffner olvasását igazolja. Véleményünk csak a felirat 5. sorában tér el olvasásától, amennyiben az általa az 5. jegyzetben közölt Louvre-sztélé párhuzama alapján közölt «dw 3.t r» helyett az eredeti kövön felismerhető két madárforma alapján a név után következő «s3. t wr» olvasást tartjuk helyesnek. A «s3. t» = «valakinek a lánya», tehát a szerzőnek — az ugyancsak nehezen felismerhető -— determinatívum és egyéb körülményből (cím elmaradása) nyert meghatározását igazolná. A szövegre vonatkozólag egy megállapítást tehetünk még a sorok irányára. Sztélénken az istenség baljában tartott «w3 s»-jogar, mint ez máshol is látható (v. ö. pl. Boeser : Beschr. d. Aegypt. Samml, Leiden. Denkm. d. Neuen Reiches. I. Haag, 1911. 25. táblán közölt ábrázoláson az istenség jobbjában, de ugyanilyen helyzetben) egy művészetileg rendkívül finom elgondolással a szövegsoroknak választóvonalát képezi, amelyek felé az írásjegyek néznek. (Az «w3.s»-jegynek isteni, eget is támasztó jogarként való megjelenésére lásd H. Kees: Der Götterglaube im alten Aegypten. Leipzig, 1941.99.) WESSETZKY VILMOS A MAJEWSKI-FESTŐ EGY ÚJ VÁZÁJA A délitáliai görög vázafestő műhelyek kutatása hosszú ideig teljesen háttérbe szorult az anyaországiaké mögött. Még az elmúlt két évtizedben is, amikor a vázafestészettel való foglalkozás az egyik fődivatja lett a görög művészettörténetnek, csak elvétve akadt kutató, aki komolyabb figyelmet szentelt ennek a területnek. Pedig az első, úttörő lépések még a múlt század végén megtörténtek, Furtwängler és Patroni tanulmányaiban,

1 de ezek a kezdeményezések hosszú ideig 7 Lásd Isis (js. t.) kairói sztéléjét (Flinders-Petrie: A history of Egypt. London, 1905" T. III. p. 174.), valamint Erman — Ranke: Aeg. und aeg. Leben. Thübingen, 1923. S. 243* Abb. 91. 1 Furtwängler, A. : Beschreibung der Vasensammlung im Antiquarium, Berlin. (Berlin 1885) 833 s köv., 1036 s köv. ; Furtwängler, A. — Reichhold, K.: Griechische Vasenmalerei I—

II (München 1904—1907) a 10., 60., 80., 88—90. és 98—99. táblához írt szövegben. — Patroni, G. : La ceramica antica nell' Italia Méridionale. Atti della R. Accademia di Archeológia, Lettere e Belle Arti, Napoli, vol. XIX. 1897—8.; Patroni, G. : Catalogo dei vasi e delle terrecotte del Museo Campano I—IV. Capua 1899—1904.