Balogh Jolán szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 1. (Budapest, 1947)

Dobrovits Aladár: Egy egyiptomi «szolgaszobrocska» a Szépművészeti Múzeumban

Ilyen fülkében állhatott egykor a hozzátartozó testtel együtt e fej is. Éspedig valószínűleg a fülke jobboldalán, hol a fej vagy teljes, vagy háromnegyed profilban volt elhelyezve. Bizonyítja ezt az, hogy a fejkötő ebben a nézetben van jobban, több részletet mutatóan kidolgozva. Hogy csak úrnőjével együtt, vagy több alakkal együtt foglalt-e helyet a fülkében, ma ki tudná megállapítani? De ha megnézzük a fej jobb profiljáról készült képet (2. kép), láthatjuk, hogy mindkét esetben szeretettel és odaadással tekinthetett úrnőjére, vagy az előtte álló csoportra, akikkel együtt élt, akiknek örömében és bánatában osztozott és akikkel együtt ime őt is megörökítették az athéni temetők valamelyikének egy síremlékén, hogy most halálukban túlélve övéit, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagítsa szépségével. Oroszlán Zoltán. EGY EGYIPTOMI „SZOLGASZOBROCSKA" A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN A Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteménye nemrégen csere útján

1 egy kisméretű

2 faszobrot szerzett. Az elnagyolt kidolgozású festett szobrocska lábait maga alá húzva ülő, szembetekintő parókás férfit ábrázol, aki jobbkezének mutatóujjával előre mutat. Jobbkarját könyökben kissé behajlítja, balkarját könyökből előrenyújtja, balkezét tenyérrel felfelé fordítja. A szobrocskát több sérülés érte (így balarcán nagyobb kiegészítés látható),

3 úgy, hogy a földfestékkel gipszes iszaprétegre történi festés több helyen lekopott, levált. Modern időkben hozzá nem értő resturátorok írnokszoborrá egészítették ki.

4 A szobrocska elnagyoltan, helyemként szinte durván van egy darabból kifaragva, csak a jobbkart erősítették vállban csappal a törzshöz. A fejét borító sima, fekete, dús paróka nyakán egyenesre van vágva, alóla kikandikálnak nagy fülének cimpái. Fehérrel-feketével festett tágranyitott, óriási szemei fekete vonallal vannak keretezve. Hosszúkás, előreálló, madárcsőrszerű profilú 1 A műkereskedő szerint Sigismund Freud gyűjteményéből származik. 2 12 cm magas, 7 cm széles, 8-4 cm mély. 3 Balkéz letört. 4 E célból hasát vízszintesen befűrészelték, combrésze közepe táján csapot eresztettek belé és így táblát helyeztek térdeire, amelyet mintegy balkezével támaszt alá. A tábla nagyobb hieratikus írású táblából van kivágva, felső részén egy-két jel nyoma még kivehető, alsó részét china-clay-réteggel vonták be és erre értelmetlen, modern jeleket firkáltak. A esapolástól az alsótest végigrepedt. arcának plasztikáját jellemzően, de csa.k nagy vonásokban adta vissza a mester. Arca, akár teste, sárgásbarnával festett. A test kidolgozása minden elnagyoltsága ellenére sem nélkülözi a közvetlen életszerűséget. Vállai szélesek, melle izmos, dereka magasan ülő, de karcsú. A hát kidolgozása minden részletezést nélkülöz, de a leegyszerűsített megfogalmazás megfér a valóság megértésével. A derekát beburkoló szoros, kötényszerű ruha plasztikában és színben egyaránt egybeolvad a tosttoL A szohor alsótestének kidolgozása látszólag éles ellentétben áll a felsőtestével, de nem jelent ellentétet a szobor plasztikai igazságának szempontjából. Az alsótest ugyanis a nem érzékeltetett lábakkal együtt előrenyúló, elől kissé hornyolt hasábbá olvad, amely fönt természetellenes élbe megy át. Ez a geometrikus bázis ugyan egyfelől éles ellentétet alkot a naturálisabban kidolgozott felsőtesttel, másfelől azonban mintegy aláhúzza a felsőtest felépítésében is megnyilvánuló absztrakt, geometrikus lényeget. Hasonlóképen a karok kidolgozása is megfelel a szobor általános szellemének. Elnagyoltak, mégis mozdulatukban életszerűség nyilvánul meg, aránytalanok, do a plasztikus egységet, a geometrikus keretet nem bontják meg. Az kétségtelen, hogy a szobrocska nem valami jelentékeny műalkotás. Egyike azoknak az úgynevezett szolgaszobroknak, amelyek tevékenységet, rendszerint házimunkát végző alakokat ábrázolnak. Ezeket kőből, gyakrabban fából faragták és nagy számban