Csánky Dénes szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 10. 1940 (Budapest, 1941)
Csánky Miklós: A bártfai Madonna-kép
ban ismerhetők fel, de itten még a hatvanas és hetvenes években is megfelelnek a korszerű igényeknek, sőt kiapadhatatlan forrásnak bizonyulnak. Elemei sok közbeeső állomás, kísérlet, az új németalföldi áramlatok szövevényében, a helybeli fejlődés köntösében rejtőznek. Első leghivatottabb képviselőjét Benesch abban a nagyszerű művészegyéniségben találta meg, akinek hatása éppen azokba a művészi gócokba is eljutott, ahol a bártfa-krakói emlékekkel közös stiláris sajátságokat figyeltünk meg. A festő neve és személye mindmáig ismeretlen, Benesch a newyorki Worcester-múzeumban őrzött egyetlen kis táblaképe (245 X 195 mm) után a Worcester-Keresztvitel mesterének nevezte el. 83 A bátor, találékony képzeletű mester úttörő munkásságát számunkra már csak az egykori párizsi Rodrigues-, továbbá a frankfurti, londoni, drezdai és müncheni grafikai gyűjteményekben őrzött néhány kitűnő tollrajza képviseli. Tevékenységének színhelyét Zimmermann 36 Nürnbergbe, Baldass 37 Ausztriába, Benesch pedig egyenesen Bécsbe helyezte és több rokon szellemű emlék keletkezését a Worcestermester befolyásával magyarázta. Boroszlóban, a krakói és bártfai vonatkozásban már említett Szent Borbála-oltár és főként a heidaui Kálvária-oltár, Nürnbergben a Szent Sebaldus-templom Kálvária-oltára, a hiltpolsteini oltár, Erfurtban a Regler-oltár, Bécsben a znaimi oltár belső faragott domborművei mutatják hatásának főbb állomásait. De a znaimi oltár külső festett oldalain a térkereső kompozíciókat szintén érintette az új idők szelleme, melynek arculata — mint már kifejtettük — a krakói mester eljövetelét ígéri. A Worcester-mester megnyugtató lokalizálását Kari Oettingernek köszönhetjük. 38 A stíluskritikai összevetések a mester bajor eredetére következtetnek. Valószínűleg a müncheni festőiskola alapítója volt. A Worcester-mester újszerű forma- és témakincse messze Délkeleten még a következő nemzedékek számára is elevenen ható örökséget jelentett. Magyarországi hatásáról egészen ritka és meglepő eset tanúskodhatik. A közelmúltban ugyanis már kimutattam, 31 ' hogy a londoni British Museumba került egyik pompás vízfestett tollrajza (182 X 272 mm): Krisztus kigúnyolása a kassai főoltár hasonló jelenetének közvetlen, letagadhatatlan mintája és előképe (51.—52. kép). A kassai főoltár hatalmas kettős szárnyait — mint Kemény Lajos levéltári kutatásaiból ismeretes 40 — 14 7 7-ben állították fel. Ezek mindkét oldalát hat-hat kép díszíti kettesével egymás felett. A főoltár nyitott állapotban (48. kép) Árpád-házi Szent Erzsébet legendájának 12 jelenetét tárgyalja; a belső szárnyak behajtása alkalmával a 24 képből álló Passió-sorozat (49. kép), a külső szárnyak becsukása 33 I. m. 17—21. o. 30 Nürnberger Malerei 1350—1450. Anzeiger des Germanischen Nationalmuseums, 1932 39. és a k. o. 37 I. m. 43. és a k. o. 38 Hans von Tübingen, i. m. 112—113. o. 30 A kassai főoltár művészi eredete. Nemzeti Újság. Budapest. 1939. nov. 12. 13. o. 4 " A kassai Sz. Erzsébetegyház történetéhez. Archaeologiai Értesítő, 1890. 340. o. — Kassa város régi számadáskönyvei 1431—1533. Kassa, 1892. 14., 15. o.
