Csánky Dénes szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 10. 1940 (Budapest, 1941)

Csánky Miklós: A bártfai Madonna-kép

A BÁRTFAI MADONNA-KÉP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI TANULMÁNY Az önállóan és díszesen keretezett függőképek elterjedése a régi magyar Felvidéken a szárnyasoltárok kultuszával állott közvetlen kapcsolatban. Világi tárgyú még egyetlen sem akad ebből a korból. Témájuk a Madonna vagy a Piéta, festőjük pedig legtöbbször a szárnyasoltárokéval azonos. Kisebb méretük, behízelgő formájuk, könnyen hordozható alakjuk számtalan ilyen emléket az elkallódás és ezzel sokszor a pusztulás útjára vethetett, mert ma erről a területről mindössze csak hat függőkép ismeretes. Kettőt a kassai dóm kincstára őrzött meg, s jelenleg a budapesti Szépművészeti Múzeumban vannak. Az egyik a híres „Rózsás Madonna", a XVI. század elejéről, a másik az a Krisztus-kép a XV. század nyolcvanas éveiből, melyet még régebben Kemény Lajos ismertetett.

1 A liptónádasdi templomból előkerült „Rózsafüzéres Madonna" ugyancsak a közelmúltban jutott a Szépművészeti Múzeumba (1. kép). Valószínűleg egy kedvelt ábrázolási típus leszármazottja. Ezt a feltevést több, mindeddig ismeretlen összefüggés támogatja. A liptónádasdi beállítással teljesen egyező kép Lengyelországban a Leczyca melletti tumi káptalanban maradt fenn (2. kép). A típusnak egy másik változatát a krakói Nemzeti Múzeum őrzi (3. kép). Ez egy hasonló korú házioltárka középső képe, ereklyetokos és köriratos keretben. A képek stílusa és indadíszes háttere a boroszlói Szent Borbála-oltár (Schlesisches Museum für Kunstgewerbe und Altertümer) mesterének műhelyébe vezethető vissza. Erich Wiese két függőképet sorozott ide Boroszlóból (4. kép) és Trebnitzből,

2 melyek a magyar és lengyel képekkel közelebbi összefüggésben állanak és feltehetőleg az 1460-as években készülhettek. A poprádi templom két függőképéről már Ipolyi Arnold megemlékezett.

3 1876-ban, a Budapesten rendezett műipari és történelmi emlék-kiállításon is szerepeltek.

4 A Madonna-kép, Lőcsei Miklós szignált műve 1484-ből, újabban a pozsonyi Szlovák Honismereti Múzeumba került. Művészi vonatkozásait Csánky 1 A kassai Szt.-Erzsébet egyház történetéhez. Archaeologiai Értesítő, 1897. 47., 48. o. („Valószínűleg a XVI. század elejéről.") 2 Schlesische Malerei und Plastik des Mittelalters. Leipzig, 1929. 86. o. 3 Magyar mű- és történeti emlékek kiállítása. Századok, 1876. 505—506. o. — A beszterczebányai egyházi műemlékek története és helyreállítása. Budapest, 1878. 79., 80. o. 4 A kiállítás tárgyainak lajstromában 1112. és 1022. sz. alatt, a 38. oldalon.