Csánky Dénes szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 10. 1940 (Budapest, 1941)

Farkas Zoltán: Paál László levelei Munkácsy Mihályhoz

PAÁL LÁSZLÓ LEVELEI MUNKÁCSY MIHÁLYHOZ Munkácsy Mihályt és Paál Lászlót őszinte és mély barátság fűzte egymáshoz, mely Aradon 1862-ben kezdődött. Munkácsy ekkor Szamossy Elek tanítványa volt és tizennyolcadik évében járt, a két évvel fiatalabb Paál a gimnáziumot látogatta. Mindketten telve voltak már a művészpálya vágyával. Ütjaik szétváltak és csak két év múlva találkoztak Bécsben, ahol Munkácsy festőnövendék, Paál pedig állítólag jogot hallgatott, de valójában festőiskolába járt. Ennek az évnek nyarán mindketten hazatértek Magyarországba, Munkácsy Pestre, Paál Aradra. Négy év múlva rövid ideig Münchenben vannak együtt. A Siralomház nagy sikerének évében^ 1870-ben is látták egymást pár napig Bécsben. Ennek az évnek őszén Paál Eugen JetteZ-nek, a német festőnek társaságában Beilenbe, egy az északi hollandiai síkságon fekvő kis községbe utazott festeni, de utazás közben nem mulasztotta el a németalföldi művészet tarulmányozását sem. Hiába hívogatta Munkácsyt és kecsegtette őt a reá váró művészeti élvezetekkel, ez nem követte, hanem Düsseldorfban maradt, ahol újabb kompozíciók tervével viaskodott. De különben is ekkor már annyira benne él vízióiban, hogy mások művészete és a múzeumok nem igen érdeklik. Késő ősszel Paál Düsseldorfba költözött, ahonnét Munkácsy 1872 januárjában Párizsba ment. Paál csak 1873 tavaszán követte. Tehát nem 1872-ben, amint életrajzírója tévesen állítja és vele együtt az egész későbbi irodalom. Paál az enyhe hónapokat Barbizonban töltötte, télen Párizsban tartózkodott. Munkácsy Mihályról jegyeséhez, Edouard de Marches báró özvegyéhez írt leveleiből tudjuk, hogy 1873. október havában három hetet töltött Barbizonban, ahol Paál társaságában bebarangolta a fontainebleaui erdőt és szorgalmasan festett. Ez a három hét volt baráti érintkezésük tetőpontja. Munkácsy a következő évben, 1874 augusztusában megházasodott. Paál igen jó viszonyban volt a házaspárral, de hiába: a házasság lazítani szokta a legény kori barátságokat. A két barát sorsa pedig annyira különbözött egymástól, hogy nem egymásfelé sodorta őket. Munkácsy folytatta diadalútját, sikert sikerre halmozott, fényűző életet élt, házasságának harmadik évében már saját palotájában lakott. Paál ellenben nagyon szűkös anyagi viszonyok között volt, néha szinte nyomorgott, mert festményeit csak nehezen tudta értékesíteni. Tehetségének kiemelkedő jelentőségét nem ismerték fel, maga Munkácsy sem volt vele teljesen tisztában.