Csánky Dénes szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 10. 1940 (Budapest, 1941)
Dobrovits Aladár: Egyiptomi papnő szobra a Szépművészeti Múzeumban
0- és Középbirodalomban is ismeretes a nyakig érő, zárt, ujjas köntös is 21 és a Középbirodalom női is viseltek az említett „ing" felett a vállakat és karokat is beborító köpenyt. 22 Az egyiptomi szobrászat stílustörvényeinek megfelelően pedig nem mindig tűnik ki az ing és az azt borító köpeny különbözősége. Szobrunk sajátos övkötésére azonban az Újbirodalom előtti időkből példákat nem ismerünk. Sokszor nézték a modern kutatók szalagnak az újbirodalombeli egy darabból szabott, mellen összecsomózott, a vállakat és karokat is borító bő női köntös hímzett vagy rojtos szegélyét, úgy, hogy ma ruhaszegélyt látnak ott is, ahol valójában önállóan alkalmazott szalagokról van szó. 23 A különféle helyeken viselt széles vagy keskeny, rövid vagy hosszú szalagok az újbirodalmi férfi és női ruházatnak egyaránt lényeges alkatelemét képezik. 24 Hogy szobrunkon nem az egybeszabott, mellek alatt összecsomózott köntös hímzett szegélyét látjuk, 25 de a köntöstől különálló, öv gyanánt alkalmazott szalagot, igazolja a határozottan felismerhető átövezés mellett az a körülmény is, hogy a lelógó szalagvégek nem egyenlő hosszúak és nem érik el a köntös alsó szegélyét. Hasonló övkötésnek számos példáját ismerjük az Újbirodalomból, különösen a III. Amenophisszal kezdődő időkből, de sohasem magánosok, hanem elsősorban királyi nők viseletén, falfestményeken és reliefeken, 28 de nem hiányzik a megfelelő analógia a kőplasztika köréből sem. 27 Szobrunk sajátos, egyszeres, mély övkötésével szemben többnyire magas, kétszeres övkötést találunk, azaz a szalag a mellek alatt övezi át a derekat, majd azt mélyebben mégegyszer átövezve, rendszerint laposra húzott csomóval átkötve hull alá lendületes vonalat alkotva a combokra. 28 Nem hiányzik azonban az egyszeres 29 és a mélyebb övkötés 80 sem. A szalagok néha többszínűek, de gyakori a mi szobrunknál feltűnő sötétpiros harántcsíkozás is, 81 és nagyon sokszor, akár a mi szobrunkon, a combra lógó szalagvégek egyenlőtlen hosszúságúak. 21 Bonnet, i. m. 61. o. 33 Bonnet, i. m. 62. o. és kk. 23 Például Bonnet összefoglaló munkája e sajátos övkötést egyáltalában nem ismeri. 24 Pl. Bissing, i. m. Taf. 78, 83, 97, Schaefer, Propyläen Kunstgeschichte, II. Taf. XI. és 362, 367, 368 stb. Különösen az Amarna művészet szabadabb alkotásain lehet jól felismerni a szélben lobogó, a ruhával össze nem függő szalagokat. Az egymástól eltérően eső ruhaszegélyt és szalagokat jól megfigyelhetjük Ahmos-Nofertari királynő egy képén: Maspero, Histoire ancienne des Peuples de l'Orient Classique. II. 96. o. Nem szalag, de a köntös hím zett szegélye: Lange, i. m. 79, 119 stb. 25 V. ö. Bonnet, i. m. 67. és kk. o. 26 Lange, i. m. 106, 107, 108, 110, Rosellini, Monumenti dell'Egitto e délia Nubia, 1834, Monumenti Storici XVI. 2, 5; XIX. 18, 19, 20, 21, 22; XXXV. 1.; Monumenti del Culto LXXIV; LXXVIII. 27 Legrain, i. m. 42.154, Pl. XVII. és 20. o. (Bonnet, i. m. 69. o. tévesen ítéli meg e szobor ruházatát). A szaita korszakból: Schaefer, i. m. 423 (királynő vagy istennő?), magas övkötés. 28 Lange, i. h. Rosellini, Mon Stor XVI. 5; XIX. 18, 20, 22; XXXV. 1. 30 Ros. Stor. XVI. 2; XIX. 19, 21; LXIV. 10 Ros. Stor. XIX. 22 (itt különösen jól látszik a köntös színétől eltérő színű, dúsan nímzett széles rojtos szalaggal való átövezés). A mély övkötésre 1. további példákat az istennők viseletével kapcsolatban. 81 Lange, i. h. Ros. Stor. XIX. 19, 21 stb.
