Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)

Ybl Ervin: Gróf Károlyi Istvánné fóti síremléke

GRÓF KÁROLYI ISTVÁNNÉ FÓTI SÍREMLÉKE FERENCZY ISTVÁN ISMERETLEN MÜVE A Vörösmarty Mihály szerkesztésében a mult század első felében megjelenő Tudományos Gyűjtemény-nek 1828. évi tizenkettődik esztendei Folyamatá-ban Petrozai Trattner Károly Cs. Kir. Kapitány az Ingen, testnél lelkes és kimerítő cikket írt Ferenczy Istvánról. Címe a „Hazai művészség. Ferenczi Magyar szobrász (képfaragó) műterme Budán a' Vízivárosban 62 sz. földszint". Trattner, miután ismertette Ferenczynek a magyar márvány érdekében éveken át folytatott kitartó és végül is eredményes kutató útját, leírja a fiatal művész műtermében látott gipszmásolatokat, köztük a 132. oldalon gróf Károlyi Istvánnénak síremlékét is. „Ferenczinek egy a' legnagyobb munkái között az a' sírkő, mellyet özvegy Gróf Károlyi hitestársa emlékezetére készített. Egy fedél nélkül való koporsóban fekszik az idvezült, mint egy rózsa világból szőtt fátyollal befedezve. A' zsámolyon ül a' hűség mély bánatba merülve. A' koporsónak és zsámolynak felékesítése egy rendkívül való szépség. A' megboldogultnak arcán lebeg az az érzékenyítő igazság, hogy ő a félelmen és reménységen, valamint a' fájdalmon, és örömön túl van. Ábrázatján nyugszik a' csendes békeség, 's annyival szívreható a' hűséget ábrázoló szobornak mély keserve." A síremléket gróf Károlyi István 1827. év második felében, vagy 1828. év elején rendelhette meg Ferenczynél, mert első felesége, gróf Dillon Eduárd ezredes és firenzei francia követ Georgine leánya, kétévi házasság után, 1827 május 3-án halt meg 28 éves korában. Ferenczy pedig már 1828 március 29-én öccséhez, Ferenczy Józsefhez intézett levelében ezt írja:

1 „Ujabb munkáról való beszédek történtek gróf Károlyi Istvánnal: a felesége számára akar egy monumentumot, a modelljét már el is készítettem, de még nem bizonyos." Szóval a grófné halálozási napja és Ferenczynek előbbi levele között kellett a grófnak a síremléket megrendelnie. Trattner Károly a gipszmintát már készen látta 1828. év folyamán, de a ruszkabányai márványból való alkotás 1831-ben még nem lehetett teljesen kifaragva, mert Ferenczynek egy másik, 1831 július 4-én öccséhez intézett levelében ezt olvassuk:

2 „Az Ürményi és Kulcsárné, Károlyi emléki igen jó előre vannak." Meiler Simon is azt írja könyvében,

3 hogy 1832-ben 1 Meiler Simon: Ferenczy István élete és művei. 181. 1. 3 Ferenczy István, a művész Ferenczy József igen kedves testvérjének, a teológia hallgatója Ultrajektumba. Lásd Dr. Wallentinyi Dezső: Ferenczy István levelei. 230. 1. Ferenczy József ekkor az utrechti teológia hallgatója volt. 3 Wallentinyi: Op. cit. 255. 1.