Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)
Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum régi szoborgyűjteményében. II
eleinte a nyugati német művészi területen, főként a Közép-Rajna vidékén keresték keletkezésének helyét, újabban azonban inkább a keleti német művészet alkotását látják benne és a többi „Szép Madonná"-ban, különösen a boroszlói és a krumaui szobrokban. Ennek a feltevésnek a helyességét eddig csak az utóbbiakra nézve bizonyították részletesebben, 214 a budapesti szoborral kapcsolatban inkább csak általánosságokat említettek. A bonyolultabb felépítésű „Szép Madonnák" előzményét látják benne, de keletkezésének helyét és idejét közelebbről nem jelölték meg. Ezekben a kérdésekben útmutatásul szolgálhat az a szoros összefüggés, mely a Madonna feje (145. kép) és Schweidnitzi Anna (144. kép) mellszobra (Prága, Szent Vitus-székesegyház) között fennáll. A profilnézetek finom, érzelmes vonásai, a domború homlok és az orr egymásba ívelődő vonala igen közeli kapcsolatot árulnak el. 215 Még a haj hullámainak vonalvezetése is közel egykorú stílusfokra vall. A budapesti Madonna alig néhány évvel későbben készülhetett, mint a prágai mellkép. Azt az arcképsorozatot pedig, melyhez Schweidnitzi Anna szobra is tartozik, 1374—1378 216 között faragták, sőt valószínűleg ennek az időszaknak az első felében. A budapesti szobor keletkezését eszerint mintegy 1380—1390 közé tehetjük. 217 A mellkép és a budapesti szobor között fennálló stílushasonlóság az utóbbit is a prágai művészi körbe kapcsolja. Ezt a feltevést még egy másik feltűnő körülmény is megerősíti. Ugyanis a Jézusgyermek motívuma Tommaso da Modena karlsteini képéről 218 (146. kép) van kölcsönözve. 219 Szobrunk mestere innen vette át a Mária karjai között félig fekvő, félig ülő Bambino motívumát, aki jobblábát a balon átvetve, azt előre lógatja, — de természetesen északi ízlésének megfelelően ruhácskába bujtatta (147. kép), amint ez a XIV. században általánosan szokás volt. Tehát Madonnánk ismeretlen szobrásza ismerte és felhasználta mind a prágai Schweidnitzi Anna-mellképet, mind 211 V. ö. Pinder, W.: Zum Problem der „Schönen Madonnen' um 1400. Jahrbuch der preuss. Kunstsammlungen. 1923. S. 147—170.; Oettinger, K.: Böhmische Malerei und Skulptur um die Wende des 14. Jahrhunderts. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte. Bd. X. 1935. S. 17—23. S1B Erre a fejtípusra valószínűleg a francia művészet hatott. V. ö. az amiensi székesegyház északi tornyán levő Madonna fejével (Vitry, P.—Brière, G: Documents de sculpture française du Moyen Age. Paris, 1904. Pl. CHI.) — A prágai Szt. Vitus székesegyház triforium mellképeinél francia hatásra gondol Kletzl (Kletzl, O.: Zur Parler Plastik. Wallraf—Richartz Jahrbuch. N. F. Bd. II/III. 1933—34. S. 126—129.) és Opitz is (Opitz, J.: Die Plastik in Böhmen zur Zeit der Luxemburger. I. Prag. 1936. S. 84, 197.). 216 Stix, A.: Die monumentale Plastik der Prager Dombauhütte um die Wende des 14. und 15. Jahrhunderts. Kunstgeschichtliches Jahrbuch der K. K. Zentral-Kommission. Bd. II. 1908. S. 80. (a triforium-szobrok 1379—1394 között); Opitz op. cit. S. 97. (a triforiumarcképek egy része, közöttük Schweidnitzi Anna mellképe 1374—78. között). 217 Ujabban a többi Szép Madonna keltezését is erősen hátratolták. V. ö. Wiese, E.: Zur Datierung der „Schönen Madonnen". Zeitschrift für bildende Kunst. 61. Jahrg. 1927—28. S. 359—364. (a boroszlói Madonna 1408 előtt készült); Oettinger, K : Der Illuminator Erzherzog Emsts des Eisernen. Festschrift zum 70. Geburtstag von Adolph Goldschmidt. Berlin, 1935. S. 62—63. (a boroszlói Madonna típusa legkésőbb a XV. század első éveiből); Oettinger: Böhmische Malerei und Skulptur. S. 18. (a krumaui szobor 1395—1400.). 218 Marie op. cit. IV. The Hague, 1924. p. 356, 362—364. 219 Már Swarzenski megjegyezte (op. cit. 48. 1.), hogy a Bambino motívuma olasz eredetű, de csak általában utalt Allegretto Nuzi, Barnába és Tommaso da Modena festményeire, a közvetlen mintaképet azonban nem jelölte meg.
