Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)

Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum régi szoborgyűjteményében. II

emlékek között egyedül a reliefeken találunk olyan törekvéseket,

190 melyek a korabeli festményekkel együtt a Pietá-szobrok kifejlődéséhez vezettek. Ebből a szempontból különösen jelentősek Donatello és Bertoldo (131. kép) Krisztus siratását ábrázoló kompozíciói (Firenze, S. Lorenzo és Bargello), melyeknek középső csoportja, a Krisztus holttestét tartó Mária, a sokalakos kíséret ellenére is, szobrászilag előkészítette a századvég Pietáit, megrázó motívumai pedig mély visszhangot keltettek a későbbi kompozíciókban.

191 Az önálló Pietà-szobrok a XV. század végén tűnnek fel, amikor csaknem egyidejűleg foglalkozik ezzel a nehéz feladattal a firenzei szobrászat legnagyobb mestere, Michelangelo és a nép vallásos igényeit szolgáló Giovanni della Robbia. Michelangelo csodálatos alkotása mögött többen német hatást

192 sejtettek, de feleslegesen. A fiatal Michelangelónak nem volt szüksége távoli, idegen mintaképeket keresni, hiszen kortársai műveiben megtalálhatta az ösztönzést nagy alkotásához. Mesterének, Bertoldónak domborművét (131. kép), a Ghirlandaioiskola festményeit (135. kép) naponként láthatta. Művének előzményeit itt, az egykorú firenzei művészetben, főleg a festészetben kell keresnünk, melyben a nagyszerű szobor egyes motívumai, noha félénken és bátortalanul, — de már felcsendülnek. A Jacopo del Sellaiónak tulajdonított Pietá-festmény az Uffiziben (134. kép) sok tekintetben közvetlen előzménynek látszik.

193 Ilyen és ehhez hasonló emlékek ihlették a fiatal Michelangelót.

194 i«o a Pieta-motívum fejlődése szempontjából érdekes a berlini Kaiser Friedrich Museum egyik plakettje is, mely az Atyaistent ábrázolja, amint ölében tartja halott fiát (Bange, E. F.: Reliefes und Plaketten. Berlin—

Leipzig, 1922. No. 290. „Art des Lorenzo Ghiberti"). 191 A párizsi Musée Jacquemart André domborműve, melyet Francesco di Giorgio-nak tulajdonítanak (Aassegna d'Arte. 1914. p. 211.), Donatello hatása alatt készült. A Donatello— Bertoldo-féle kompozíció hatott Botticelli müncheni képére. Ebbe a csoportba sorolható még egy firenzei metszet is (Hind, A. M.: Early italian engraving. New-York/London, 1938. Pl. 33.). 182 Wilhelm Pinder (Die Pietà. Leipzig, 1922. S. 9.): „Sollte es Zufall sein, dass der Auftrag zu der ersten wirklichen Pietà Italiens von einem Nordländer kam? Der Kardinal Villiers trug sie 1497 dem Michelangelo auf, für die französische Königskapelle. Gegenüber der Horizontalität bei Perugino etwa ist sie ungeheuer neu, in der Gesamtgeschichte der Pietà enthüllt sich eine geheimnisvolle Verbindung mit der deutschen Urschöpfung. Ist es nicht erstaunlich wie viel vom ersten und dritten Typus hier wiederkehrt?" — Fritz Knapp (Michelangelo. München, 1923. S. 17.): „Zunächst das Motiv muss betont werden, dass dieses der italienischen Renaissance durchaus fremd war. Es muss nordischen Ursprungs sein, und wir kommen zur Vermutung, dass der Auftraggeber, Kardinal Rohan, der ein Franzose war und als Nordländer das Motiv gewiss kannte, die Angaben gemacht hat. Vielleicht hat Michelangelo bei ihm eine nordische, holzgeschnitzte Pietà gesehen". C. Th. Müller (Zeitschrift für Kunstgeschichte, 1937. S. 394.): „die Wiederkehr der Formvorstellung des nordischen Vesperbildes bei Michelangelo". 193 A hagyományok folytonossága visszafelé a XIV. századig követhető. A Trapaniban levő múzeum XIV. századi toszkán festménye (Körte op. cit. S. 8.) a Michelangelo művéhez vezető fejlődés egyik első láncszemének tekinthető. 194 Michelangelo-utánzatok, illetőleg másolatok: Nanni di Baccio Bigio szobra. Firenze. Sto Spirito. (Steinmann, E.: Michelangelo im Spiegel seiner Zeit. Leipzig, 1930. Taf. XXIII.); Nanni di Baccio Bigio és Lorenzetto szobra. Roma S. Maria deli' Anima. (Steinmann op. cit. Taf. XXIV.); Gregorio Rossi bronzmásolata. Roma, Sant' Andrea della Valle (Steinmann op. cit. Taf. XXVI.); Dono Doni festménye a gubbiói székesegyházban (Colasanti, A.: Gubbio. Bergamo, 1905. p. 94.); Ippolito Scalza Pietà-szobra az orvietói dómban (Venturi op. cit. X/3. p. 978.); Montorsoli Pietà-szobra, Genova, S. Matteo (Venturi op. cit. X/2. p. 123.).; relie] Johann von Hatstein kanonok mainzi síremlékén (Börger, H.: Grabdenkmäler im Main-