Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)

Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum régi szoborgyűjteményében. II

doiatoknak, melyeket későbbi, római és velencei Madonna-szobraiban még kötetlenebbül és még monumentálisabb formában valósított meg. Keletkezésének idejét pedig még szabatosabban határozhatjuk meg Andrea del Sarto Caritas freskója (111. kép) alapján, melyet a mester a firenzei Chiostro dello Scalzo részére festett.

111

' Sarto nem egyszer használt szobrokat mintakép gyanánt. A Scalzo egy másik freskóját, a lustitia alakját Andrea Sansovino egyik szobra után festette.

1

"'

0 Vasari feljegyezte azt is, hogy a Madonna delle Arpie képének Szent János alakjához barátjának, Jacopo Sansovinónak egyik szobormodelljét használta fel.

101 A két művész több ízben dolgozott együtt. Így például a firenzei dómnak 1515-ben X. Leó pápa tiszteletére felépített, ideiglenes homlokzatát együtt díszítették.

152 Ily közös, baráti együttműködés hatása alatt készülhetett Andrea del Sarto Caritas freskója, mely Sansovino budapesti szobrának festői átalakítása.

15

' A Caritas 1520-ból való, ez előtt mintázta Jacopo viasz Madonnánkat, mintegy 1515—1518 között, nem sokkal a Bacchus-szobor (1513—1518)

1

'

4 után, még második római utazása (1518) előtt. Ugyanebben az időben Piero Pittinek a Mercato Nuovo díszítésére szánt pályázatával

1

"'

5 kapcsolatban a Madonna-szobor témája állandóan foglalkoztatta. Talán bozzettónk is előtanulmány volt a pályaműhöz, mely utóbb elkallódott. Munkásságának ebből az első, korai firenzei korszakából alig maradt emlék, holott Vasari feljegyzései számos megbízásról, számos szobráról, bozzettójárói emlékeznek meg. Annál értékesebbnek kell tartanunk szobrunkat, mely éppen e korai korszakát, ifjúkori fejlődését van hivatva megvilágítani. Madonnánk a fiatal művész tehetségéről, friss invenciójáról, nagy plasztikai tudásáról és felfogásának arról a könnyed, derűs gráciájáról ad fogalmat,

150 melyet Vasari annyira magasztalt. Sok tekintetben rokon a híres Bacchusszoborral. De míg ott az antik művészet irányította, addig szobrunkban a firenzei hagyományok, mesterének, Andrea Sansovinónak és főként Leonardónak hatása. A lesütött szempillájú, szelíd mosolyú Madonnafej Leonardo Szent Annájának és Andrea Sansovino Máriájának leszármazottja (v. ö, 115—120. kép). Leonardo igézete e korai műve közvetítésével tűnik fel későbbi velencei Madonnájában is. Szobrunk az ifjú művészt képviseli, aki magába szívta mesterének tanítását, Leonardo hatását és tehetségének tudatában Michelangelóval mert versenyezni a San Lorenzo homlokzatának pályázatán. Alkotásából a rövid ideig virágzó, firenzei koracinquecento művészetnek üde frissesége és nagyvonalú előkelősége árad. 149 Knapp, Fr.: Andrea del Sarto. Bielefeld u. Leipzig, 1907. S. 82 150 Knapp op. cit. S. 34—35, 50. 151 Vasari op. cit. VII. p. 488. („facendo Jacopo per Andrea modelli di figure s'aiutavano l'un l'altro sommamente"). 15- Vasari op. cit. VII. p. 494. 158 Itt említjük meg, hogy Andrea del Sarto a Madonna Pintihez, mely csak másolatban ismeretes (Knapp op. cit. S. 57, 83.), Sansovino római Madonna-szobrát használta fel. 1M Weihrauch op. cit. S. 17. 155 Vasari op. cit. VII. p. 491. 159 Vasari (op. cit. VII. p. 487.): „si vedeva nondimeno, in quello che faceva facilita, dolcezza, grazia, ed un certo che di leggiadro, molto grato agli ochi degli artefici".