Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)

A Szépművészeti Múzeum 1937, 1938, 1939-ben

Szinyei Merse, Ferenczy és mások reprezentáns alkotásai szerepeltek. A hazai fontosabb kiállításokon a múzeum 1937- ben is több ízben bocsátotta a szükséges képanyagot a Műcsarnoknak, Nemzeti Szalonnak és egyéb művészeti társulatoknak rendelkezésére. Ki kell emelnünk e kiállítások közül a Magyar Képzőművészeti Társulat által a Műcsarnokban dr. Csánky Dénes főigazgató által rendezett nagysikerű „Biedermeier-kiállítás"-t, mely anyagának jórészét szintén a Szépművészeti Múzeum képkészletéből kapta; a múzeum nemcsak a kiállítás anyagának részbeni kölcsönzésében és a kiállítás rendezésében játszott szerepet, de a múzeum tisztviselői végezték jóformán az anyag teljes összegyűjtését is. 1938- ban is többízben támogattuk mind a fővárosban, mind a vidéken rendezett kiállításokat múzeumunk gyűjteményeiből kölcsönadott műtárgyakkal. Így szép képkollekciót állított ki a múzeum a győri „Ballóemlékkiállításon", a Műcsarnoki „Lengyelkiállításon" és a „Felvidéki kiállításon". A múzeum kölcsönadott még képeket 1938 tavaszán az akkor még megszállás alatt álló Kassa „Horovitz Lipót-emlékkiállítására", továbbá a Fővárosi Múzeum „Árvíz-kiállítására", azután a „Magyar Mannheimer Gusztávemlékkiállításra", az „Akció Katolika" és a „Zsidó Múzeum" kiállításaira, a Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtárának metszetkiállítására, a Tamás-Galériában rendezett „nemes Lampérth József-emlékkiállításra", valamint a „Képzőművésznők Jubiláris kiállítására". 1939- ben a magyar kiállítások közül a múzeum több-kevesebb képpel szerepelt a Képzőművészeti Társulat „Téli tárlat"-án és „Derű a művészetben" című kiállításán, továbbá Rózsaffy Dezső és Rauscher Lajosemlékkiállításain, valamint a kispesti Nagy Balogh János Művészeti Egyesület jubileumi kiállításán. Már e beszámoló bevezetésében említettük, hogy múzeumunk az eddiginél is elevenebb kapcsolatok létesítésére törekszik vidéki múzeumainkkal, melyeknek képtárait tanulmányi anyagából állandóan alimentálni, egyik fontos feladatának ismeri. E kapcsolataink gyakorlati megvalósításának szép és tanulságos példájául szolgálhat 1938- ban a múzeum anyagából Pécsett, az ottani Városi Múzeum különtermében berendezett kis képtár, valamint az előbbi kereteinél nagyobb Győri Városi Képtár. Utóbbi három teremben mutatja be a múzeumunk által letétül átadott modern magyar képgyűjteményt, mely meglehetősen megbízható áttekintést nyújt az újabb magyar művészet fejlődéséről. Hasonlóképen nagyobb anyaggal gazdagítottuk a Békéscsabai Városi Múzeumot, mely új képtári anyagával immár önálló gyűjteménnyel ér fel. Éppen ezért a város a múzeum kibővítésével és tatarozásával járó anyagi áldozatokat is meg kívánja hozni és e munkálatokat a közel jövőben elvégezvén, ünnepélyes keretet fog adni a képtár megnyitásának. További jelentős anyaggal gyarapítottuk a Tatai Piarista Gimnáziumban berendezett Tatai Múzeumot és a Keszthelyi Balaton Múzeumot. Utóbbi a már említett letétcsere formájában elsősorban a Balatonra és környékére vonatkozó tájképeket és néprajzi jellegű festményeket kapott múzeumunktól, köztük kiváló magyar mesterek (Mészöly, Csók, Szlányi, lványi Grünwald, stb.) értékes alkotásait. Vidéki múzeumainkkal való állandó kapcsolatokból 1939-ben kiemeljük a Tatai Múzeumnak, valamint Székesfehérvár városának adott nagyobb kollekciókat. D) Kiadványok. Az elmúlt három évben a múzeum Évkönyveink VIII. kötetét, több fontos gyűjtemény-katalógust, egy vezetőt és a grafikai, valamint több időszaki kiállítás katalógusát jelentette meg. 1937. július havában jelent meg a Szépművészeti Múzeum Évkönyveinek VIII. kötete dr. Csánky Dénes főigazgató szerkesztésében, 209 oldalon, 4° alakban. Tartalmazza dr. Csánky Dénes „Szepeshelyi táblaképfestészet a XV—XVI. században", dr. Hoffmann Edith „Vázlatok, tanulmányok a rajzgyűjtemény ben" és dr. Oroszlán Zoltán „A Szépművészeti Múzeum antik terrakotta-gyűjteményének rhytonjai" című dolgozatait (teljes német szöveggel is), valamint a múzeum 1935—36. évi működésének teljes beszámolóját. 1937. évi június havában jelent meg a régen érzett hiány kiküszöbölésére két kötetben, a „Régi Képtár Katalógusa" (I. kötet szövegrész 8°, 321 lap, II. kötet 250 képes tábla a régi Képtár válogatott remekeiről), melyet dr. Pigler Andor I. oszt. múzeumi őr készített és dr. Csánky Dénes főigazgató nézett át. 1939-ben az Andrássy-úti Régi Műcsarnokban felállított hasonló című kiállításhoz „A XIX—XX. század Külföldi Mesterei" címmel a Főigazgató írt 100 képes táblával illusztrált nagy katalógust (4°, 116 1). A múzeum az 1939. év folyamán kiadta az Egyiptomi Gyűjtemény „Vezető"-jét (8°, 128