Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)

A Szépművészeti Múzeum 1937, 1938, 1939-ben

gyarapította gyűjteményünket, Bogdány Ja­kab: Csendélet című képét pedig Káldi Jenő ajándékozta azzal a kikötéssel, hogy halá­láig a festmény a saját őrizetében maradjon. Számban is jelentékeny, értékben pedig igen jelentős volt ennek az osztálynak gya­rapodása — 56 darab — 1938-ban is. Kettő vétel útján került a gyűjteménybe: az 1510. évi csíkszentléleki oltár passió jelen eteket áb­rázoló két merev szárnya a Múzeum végle­ges tulajdonába jutott. A Magyar Történeti Múzeummal ebben az évben is folytatott műtárgycsere eredményeképen 51 darab tárgy került osztályunkba. Közülük 1 függő­kép, 36 színezett, gótikus és barokk faszobor, 7 táblakép és 7 táblaképtöredék. Letét útján 3 darabbal gyarapodott a gyűjtemény. A keszthelyi Balatoni Múzeummal eszközölt- és a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa által jóváhagyott letétcsere eredményeképen a XV. századból származó tüskevári Madonna­szobor, míg az esztergomi Keresztény Mú­zeumból hasonlóan letétcsere útján az egy­kori okolicsnói főoltár Máriát és Jánost áb­rázoló képtöredékei kerültek a Régi Magyar Képtárba. Ennek a XVI század elején ké­szült oltárnak egyik nagy tábláját különben már 1880 óta őrzi múzeumunk. 1939-ben a gyűjtemény 141 darabbal gya­rapodott, ebből 3 a Múzeum vétele volt, 1 a Művészeti Múzeumok Barátai Egyesületének örök letété, 4 a m. kir. Vallás- és Közokta­tásügyi Minisztérium, 7 magánosok ajándéka és 1 pedig letété. A gyarapodás legnagyobb részét azonban az a 122 darabból álló kő­emlékgyüjtemény teszi, mely a Magyar Történeti Múzeummal ez évben végre­hajtott műtárgycsere útján jutott a régi magyar osztályba. Ügyszólván valamennyi építészeti töredék magyar románkori és gótikus templomokból, illetőleg székesegy­házakból. Ez a gyűjtemény a nálunk már meglévő anyaggal kiegészülve egy önálló kő­tár felállítását teszi lehetővé, melynek el­helyezésére a főlépcső alatti egyik oldalvilá­gítású terem önként kínálkozik. A közeljövő­ben már a rendezés alá kerülő középkori kőtár a szárnyasoltárok világát megelőző századok magyar művészetéről fog valame­lyes fogalmat nyújtani. A kŐgyüjtemény át­szállításával kapcsolatban még két barokk faszobrot és egy, Dürer-metszet után készült kis táblaképet vettünk át a Történeti Mú­zeumtól. Vételként szerezte meg a Múzeum Szent János evangélista XV. századi és valószínű­leg felsőmagyarországi eredetű szobrát, to­vábbá egy XVI. századelej i felsőmagyar­országi oltár félköríves oromzatát a Szent­háromság képével és egy XVIII. században működő ismeretlen felvidéki szobrász Krisz­tus megkeresztelését ábrázoló csoportját. Munkács környékéről származó, 1600 körül készült ülő Madonna-szobor a Művészeti Múzeumok Barátai Egyesületének örök le­téteként került a gyűjteménybe. Az év elején lezajlott Ernst-aukció anyagából a Kultusz­Minisztérium ajándékaként a következő mű­vek jutottak a Múzeumba: Magyarországi Szent Erzsébet és Szent László szobrai — melyek azonban Csánky Miklós szíves köz­lése szerint valójában Szent Dorottyát, ille­tőleg egy kálvária-csoporthoz tartozó harcos alakját ábrázolják és a XV. század első felé­ből valók —, valamint Szent Erzsébet és alamizsnás Szent János XVIII. századi szob­rocskái. A főigazgató kezdeményezésére több műbarát között indított gyűjtés összegéből vétetett Szent Dorottya Felső-Magyarország­ról származó és a XV. század második felé­ben készült szobra. Dr. Géber Antal ny. mi­niszteri osztályfőnök Selmecbányáról szár­mazó, XV. századi, kiváló értékű Szent Anna-szobrát adta ajándékba, Bedő Rudolf pedig négy becses művel gyarapította a gyűjteményt. Az első kettő egy szétfűrészelt tábla két oldala, és Krisztus mennybemenete­lét és János jelenéseinek egyik, Dürer B. 71. és 74. metszetei után készült jelenetét ábrázolja; a XVI. századelej i erdélyi művészet érté­kes, ritkán szerezhető emlékei, közelebbről a Dés melletti Szent Benedekről származnak. A másik kettő két oltárszárny, mindegyik olda­lán 2—2 képpel. A liptómegyei Dovallóról valók, 1520 körül készült szepesi műhely­munkák. A külső passióképek H. L. Schäu­felein metszeteivel díszített nürnbergi Spe­culumból kölcsönzöttek. Legutóbb pedig Holitscher Szigfrid budapesti közjegyző felső­magyarországi eredetű és XVI. század ele­jéről való, ismeretlen női szentet ábrázoló jeles szobrát ajándékozta a gyűjteménynek. Végül megemlítjük, hogy Kónyi Hugó XVI. század elejéről származó cserényi Madonna­szobrát letétül engedte át múzeumunknak. 6. Modern Képtár. Ez új osztályúink képállománya 1937-ben 2 darabbal növekedett. Ezek közül a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a Múzeum közös vétele volt Lebon Charles: „Brabanti táj" című képe, míg Sveics Erast lett festőnek „Halász" című képét a Múzeum vásárolta meg a lett kiál­lítás alkalmával. Egy kép tehát belga, egy pedig északi képgyűjteményünket gyarapí­totta.

Next

/
Thumbnails
Contents