Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)
A Szépművészeti Múzeum 1937, 1938, 1939-ben
gyarapította gyűjteményünket, Bogdány Jakab: Csendélet című képét pedig Káldi Jenő ajándékozta azzal a kikötéssel, hogy haláláig a festmény a saját őrizetében maradjon. Számban is jelentékeny, értékben pedig igen jelentős volt ennek az osztálynak gyarapodása — 56 darab — 1938-ban is. Kettő vétel útján került a gyűjteménybe: az 1510. évi csíkszentléleki oltár passió jelen eteket ábrázoló két merev szárnya a Múzeum végleges tulajdonába jutott. A Magyar Történeti Múzeummal ebben az évben is folytatott műtárgycsere eredményeképen 51 darab tárgy került osztályunkba. Közülük 1 függőkép, 36 színezett, gótikus és barokk faszobor, 7 táblakép és 7 táblaképtöredék. Letét útján 3 darabbal gyarapodott a gyűjtemény. A keszthelyi Balatoni Múzeummal eszközölt- és a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa által jóváhagyott letétcsere eredményeképen a XV. századból származó tüskevári Madonnaszobor, míg az esztergomi Keresztény Múzeumból hasonlóan letétcsere útján az egykori okolicsnói főoltár Máriát és Jánost ábrázoló képtöredékei kerültek a Régi Magyar Képtárba. Ennek a XVI század elején készült oltárnak egyik nagy tábláját különben már 1880 óta őrzi múzeumunk. 1939-ben a gyűjtemény 141 darabbal gyarapodott, ebből 3 a Múzeum vétele volt, 1 a Művészeti Múzeumok Barátai Egyesületének örök letété, 4 a m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, 7 magánosok ajándéka és 1 pedig letété. A gyarapodás legnagyobb részét azonban az a 122 darabból álló kőemlékgyüjtemény teszi, mely a Magyar Történeti Múzeummal ez évben végrehajtott műtárgycsere útján jutott a régi magyar osztályba. Ügyszólván valamennyi építészeti töredék magyar románkori és gótikus templomokból, illetőleg székesegyházakból. Ez a gyűjtemény a nálunk már meglévő anyaggal kiegészülve egy önálló kőtár felállítását teszi lehetővé, melynek elhelyezésére a főlépcső alatti egyik oldalvilágítású terem önként kínálkozik. A közeljövőben már a rendezés alá kerülő középkori kőtár a szárnyasoltárok világát megelőző századok magyar művészetéről fog valamelyes fogalmat nyújtani. A kŐgyüjtemény átszállításával kapcsolatban még két barokk faszobrot és egy, Dürer-metszet után készült kis táblaképet vettünk át a Történeti Múzeumtól. Vételként szerezte meg a Múzeum Szent János evangélista XV. századi és valószínűleg felsőmagyarországi eredetű szobrát, továbbá egy XVI. századelej i felsőmagyarországi oltár félköríves oromzatát a Szentháromság képével és egy XVIII. században működő ismeretlen felvidéki szobrász Krisztus megkeresztelését ábrázoló csoportját. Munkács környékéről származó, 1600 körül készült ülő Madonna-szobor a Művészeti Múzeumok Barátai Egyesületének örök letéteként került a gyűjteménybe. Az év elején lezajlott Ernst-aukció anyagából a KultuszMinisztérium ajándékaként a következő művek jutottak a Múzeumba: Magyarországi Szent Erzsébet és Szent László szobrai — melyek azonban Csánky Miklós szíves közlése szerint valójában Szent Dorottyát, illetőleg egy kálvária-csoporthoz tartozó harcos alakját ábrázolják és a XV. század első feléből valók —, valamint Szent Erzsébet és alamizsnás Szent János XVIII. századi szobrocskái. A főigazgató kezdeményezésére több műbarát között indított gyűjtés összegéből vétetett Szent Dorottya Felső-Magyarországról származó és a XV. század második felében készült szobra. Dr. Géber Antal ny. miniszteri osztályfőnök Selmecbányáról származó, XV. századi, kiváló értékű Szent Anna-szobrát adta ajándékba, Bedő Rudolf pedig négy becses művel gyarapította a gyűjteményt. Az első kettő egy szétfűrészelt tábla két oldala, és Krisztus mennybemenetelét és János jelenéseinek egyik, Dürer B. 71. és 74. metszetei után készült jelenetét ábrázolja; a XVI. századelej i erdélyi művészet értékes, ritkán szerezhető emlékei, közelebbről a Dés melletti Szent Benedekről származnak. A másik kettő két oltárszárny, mindegyik oldalán 2—2 képpel. A liptómegyei Dovallóról valók, 1520 körül készült szepesi műhelymunkák. A külső passióképek H. L. Schäufelein metszeteivel díszített nürnbergi Speculumból kölcsönzöttek. Legutóbb pedig Holitscher Szigfrid budapesti közjegyző felsőmagyarországi eredetű és XVI. század elejéről való, ismeretlen női szentet ábrázoló jeles szobrát ajándékozta a gyűjteménynek. Végül megemlítjük, hogy Kónyi Hugó XVI. század elejéről származó cserényi Madonnaszobrát letétül engedte át múzeumunknak. 6. Modern Képtár. Ez új osztályúink képállománya 1937-ben 2 darabbal növekedett. Ezek közül a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a Múzeum közös vétele volt Lebon Charles: „Brabanti táj" című képe, míg Sveics Erast lett festőnek „Halász" című képét a Múzeum vásárolta meg a lett kiállítás alkalmával. Egy kép tehát belga, egy pedig északi képgyűjteményünket gyarapította.
