Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)

Oroszlán Zoltán: Színész-maszkok és szobrocskák antik terrakotta-gyűjteményünkben

D) A dionysoszi körhöz tartozó maszkok. 33. Fiatal szatyrosz maszkja. — (11. kép. Barnásszürke agyag. Mag. 18 cm, A jobb fül törött, egyébként ép. A homlok közepén és a két fülnél apró nyílások a felfüggesztéshez.) — Fiatal szatyrosz maszkja, homlokán kinövő apró szarvacskákkal és hegyes füllel. Az arcot felfelé fésült haj veszi körül, mely fürtcsomókban van mintázva. Az arcon nincs állati vonás, inkább kissé riadt kifejezés. A szemgolyók helyén kerek lyuk van, a nyitott és feltűnően kis száj is áttört. A hajban néhány helyen pirosszínü festés nyomai. A megnemesedett szatyrosz-típusnak egyik szép terrakotta példánya ez a maszkunk, mely eredetileg fogadalmi ajándéknak készült. Valószínűleg Itáliából való. Innen való, Pompejiből, az az A. Levi szerint női komikus maszk, szerintünk maenasz-maszk is, mely a miénknek legközelebbi rokona stílusban, a felület kezelésében és mintázásában. (L. Aida Levi, Le terrecotte figurate del Museo Nazionale di Napoli, 1925, pag. 204. fig. 150.) 34. Szilénosz-maszk. —(12. kép. Szürkésbarna agyag. Mag. 17 cm. A fejtetőn két nyílás a felfüggesztésre. Az arc eléggé ép, felülete kissé zúzódott. Eredetileg valószínűleg protomé volt, a mellrészből azonban sok hiányzik.) — Kissé jobbra hajló szilénosz-maszk ja. A haj tömegben veszi körül a homlokot és a két fül mögött hull alá nehéz fürtökben. A homlok két oldalán szarvszerű kidudorodás. A magas homlokot néhány redő élénkíti; az erős éles szemöldökvonal alatt mélyen bennfekszik a szem. Az orr kissé nyomott, a fül nagy és előreáll, a széles, kissé nyitott, áttört szájat tagolt bajusz és nagy szakáll övezi, mely négy hatalmas fonatban hull alá a mellre. A mell megmaradt részein, ruharedők láthatók. A fehér alapozás nyomai itt-ott még megvannak. A megnemesedett és megszépített szilénoszoknak egyik nagy mintázó készséggel és kiváló ügyességgel alkotott emléke ez a maszk, melynek párját nem ismerem a terrakották között. Még legközelebb áll hozzá felfogásban egy pompeji szilénosz-fej, ennél a mi maszkunk azonban nagyobb művészi készséget árul ál. (L. Rohden, id. mű, Taf. XII. 3. S. 34.) A maszk Arndt feljegyzése szerint Samsunból való. Amint ez a szemle is mutatja, múzeumunk antik terrakotta-gyűjteménye igen gazdag színész- és maszksorozatot mondhat magáénak. Ezek eddig nagyrészt csak igen röviden, kép nélkül voltak irodalmilag közzétéve. Addig is, míg terrakotta-gyűjteményünknek nagy katalógusa meg nem jelenhet, kötelességünknek tartjuk az egyes fontosabb darabokat vagy csoportokat ilyenmódon közrebocsátani, hogy értékes emlékeinket bekapcsolhassuk a kutatás és vizsgálódás vérkeringésébe. Ez, tekintve ennek a gyűjteménynek értékes és változatos anyagát, immár fontos és halaszthatatlan kötelesség. OROSZLÁN ZOLTÁN