Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)

Oroszlán Zoltán: Színész-maszkok és szobrocskák antik terrakotta-gyűjteményünkben

jellemző sajátosságokként felsorolt vonásait kisebb művészettel örökíti meg (1. Robert, id. mű, S. 76, Fig. 93). Ez a rokonság vezethet maszkunk meghatározásához is, melyben az arc két oldalán egyenlőtlenül elhelyezett szemöldök-vonal adja a legmegbízhatóbb támogatást. Már fentebb említettük, hogy ez a szemöldökviselet a rabszolgamaszkok két típusát jellemzi (1. 9. számot) és azonfelül az új komédiából jól ismert Lykomédeiosz-t.

17 Ezek közül valamelyiket ábrázolta maszkunk, mely az attikai vagy athéni műhelyek egyikéből került ki és kidolgozásában, színezésében gyűjteményünknek egyik legszebb darabja, mely a Kr. e. IV. századból származhat. "13. Komikus maszk. — (10. kép. Barnásszürke agyag. Mag. 6 cm. Ép, a fejtetőn lyuk.) — A komikus maszkot magasra fésült hajból ,,sztepháné" veszi körül, a homlok apró ráncoktól szántott, a szemöldökvonal magasra húzódik, a szem apró, az orr tömpe, a száj nyitott és áttört, és vastag bajusz, valamint tölcsérszerü rövid szakáll övezi, melyet párhuzamosan karcolt vonalkák tagolnak. A fehér alapozás nyomai mellett rózsaszín és piros színfoltok láthatók. Maszkunk, mely az alexandriai műhelyek terméke, a ravasz rabszolga sok példányban ismeretes típusát örökíti meg. (V. ö. Baumeister, Denkmäler d. klass. Altertum, Bd. II. Fig. 908.; Robert, id. mű, S. 27, Fig. 56; Bieber, Theaterwesen, Taf. 94. 1. S. 162.) 14. Komikus maszk. — (9. kép. Téglaszínű agyag. Mag. 9.5 cm. Az arc eléggé ép, de egyébként a maszk széle és száj alatti része töredékes. A fejtetőn lyuk.) — Az arcot itt is felfésült hajtömeg övezi és a hajfürtöket a fej tetején szélesebb, párhuzamos árkolások jelzik. A maszk alakítása hasonló az előbbihez, de itt nemcsak, a száj van áttörve, hanem a szemgolyók is hiányzanak. A maszk külseje barnásszürke színű. Arndt megjegyzi az eredetre vonatkozólag: „Aus Syra erworben". Maszkunk, mely szintén a rabszolgamaszkok népes családjába tartozik, az előbbivel rokon tipust ábrázol, melyet az analógiák alapján meg is nevezhetünk, a vezető rabszolgát, a Oepairuuv njeuuiv-t. (L. Bieber, Theaterwesen, Taf. 105, 2. S. 170; U. az, History, pag. 189. Fig. 267; Expedition Ernst von Sieglin, Bd. II, Teil II. Vogt: Terrakotten, Text u. Tafeln, Leipzig, 1924., Taf. XLIX. Nr. 3., stb.) 15. Komikus maszk. — (21. kép. Szürkéssárga agyag. Mag. 10 cm. A maszk felsőrésze hiányzik, az arc eléggé ép. Földpátréteg.) — A maszk arca, kissé talán lágyabban mintázva, az eddigiekhez nagyjából hasonló vonásokat mutat. A homlokon azonban haj helyett körülfutó peremet találunk, mely a fejen viselt süveg végződése lehet. Különbözik az eddigi komikus maszkokétól a szem kidolgozása is, melynél a szemcsillag vájt. A száj zárt, az orr erősebb, nem süpped úgy bele a felső ajak vonalába. Ha föltételezzük, hogy maszkunk csakugyan süveget viselt, akkor a fentebb már említettek szerint (1. 8. számnál) Odysszeusz vagy vándorárus, esetleg paraszt 17 V. ö. Robert, id. mű, S. 76—77.