Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)

Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum régi szoborgyűjteményében. II

mely régebben umbriai munkaként szerepelt gyűjteményünkben.

53 A szószerinti egyezés azonban kétségtelenné teszi veronai származását. Mindkét relief kompozíciójának fő alkotóelemei a felsőolasz-veronai szobrászatban gyökereznek. A függönyt széjjelhúzó kedves angyalok rég otthonosak mind a felsőolasz, mind közelebbről a veronai szobrászatban.

34 Az ölében fekvő gyermeke felett imádkozó Madonna típusa meg éppen a veronai és Velence-környéki művészet sajátos motívumai közé tartozik, mely mind a szobrászatban,

33 mind a festészetben" gyakran előfordul, sőt a korai darabokon még a gyermek beállítása

57 is igen közel áll a budapesti, illetőleg a veronai reliefhez.

38 Talán nem véletlen, hogy az egyik nagyon hasonló faszobron (34. kép), a pressanai oltáron (Velence, Accademia) ezt a mesterjelzést olvashatjuk: „questa ancona ha fato Bartolamio intaliatore di Verona 1470."

59 Körülbelül a XV. század 70-es, 80-as éveiből való Múzeumunk reliefje is. Ismeretlen veronai mesterének egy másik, hasonlóan igénytelenül kedves faszobrot tulajdoníthatunk, a pozzuolói Szent Sebestyént (32. kép) (Pozzuolo, Chiesa parrocchiale),

60 melynek kerek arctípusa, tömött tagjai, imádkozó gesztusa a legközvetlenebbül kapcsolódik a budapesti reliefhez. A faszobrászat igénytelenebb területéről való következő darabunk is, az angyaloktól övezett Krisztus áldó szobra

01 (39. kép), mely azonban finoman kia Leltárban: Toscán mester, XV—XVI. sz.; Schubring: Katalog der Bildwerke, No. 67. (milánói, 1460 körül); Schubring: Ital. Renaissanceplastik. S. 104. (milánói, 1470 körül); Melier op. cit. 37. sz. (umbriai mester, 1440 körül); Balogh: Die alten Bildwerke, S. 200. (felsőolasz munka a XV. sz. első feléből, mely megismétli a veronai Mus. Civico egyik reliefjének kompozícióját). 54 Függönyt széthúzó angyalok: a Brenzoni-síremléken (Verona, S. Fermo Maggiore), Cortesia Sarego síremlékén (Verona. S. Anastasia). 55 Polai S. Francesco oltára (Inventario degli oggetti d'arte d'Italia. V. Provincia di Pola. Roma, 1935. p. 7.); pressanai oltár a velencei Accademiában (Bollettino d'Arte 1909. p. 387.); velencei faoltárka a bécsi Este-gyüjteményben (Zeitschrift für bild. Kunst, 1906. S. 101., Planiscig, L.: Die Estensische Kunstsammlung. Wien, 1919. S. 67. No. 111.); S. Daniele del Friuli-ban a S. Antonio oltára Michèle di Giambonótól és Paolo d'Amadeótól. (Rassegna d'Arte. 1911. p. 92.); padovai Immacolata-templom Madonnája (Inventario ecc. VII. Provincia di Padova. Róma, 1936. p. 138.); asolai székesegyház oltára (Rassegna d'Arte, 1916. p. 162.). 58 V. ö. Antonio Vivarini (Marie op. cit. XVII. The Hague, 1935. p. 22.), Antonio da Negroponte (Marie XVII. p. 51.), Quirizio da Murano (Marie XVII. p. 49.), Bartolommeo Vivarini (Marie XVII. p. 31.; Inventario ecc. V. Provincia di Pola. p. 105.), Alvise Vivarini (Venturi op. cit. VII/4. Milano, 1915. p. 401, 419, 423; Inventario ecc. V. Provincia di Pola. p. 64.), Giovanni Bellini (Venturi VII/4. p. 261.) képeit. 57 Pölai S. Francesco oltára, a bécsi Este-gyüjtemény faoltárkája, S. Daniele del Friuliban levő oltár és Alvise Vivarininek a capodistriai Museo Civico-ban levő oltára (1489). 58 Ennek a Madonna-típusnak ikonográfiái párdarabja az a Pietá-típus, mely Máriát az ölében fekvő halott Krisztus felett imádkozva ábrázolja. Ilyen Pieták szintén gyakoriak Felsőolaszországban. — Felsőitálián kívül az efajta Madonna-, illetőleg Pietá-típus még a Marche vidékén, Umbriában és az Abruzzókban fordul elő. (Inventario ecc. IV. Provincia di Aquila. Roma, 1934. p. 51, 82, 86, 106.; Marie op. cit. XV. The Hague, 1934. p. 13. 14. 15, 50, 51, 71, 103, 329.) 59 R. M. V.: Una pala in legno del XV. secolo a Pressana (Cologna Veneta). Rassegna d'Arte. 1905. p. 109.; Fogolari, G.: L'ancona dei Querini Stampalia di Venezia, opera di Bartolomeo Giolfino da Verona del 1470. Bollettino d'Arte. 1909. p. 387. 80 Inventario degli oggetti d'arte d'Italia. VI. Provincia di Mantova. Roma, 1935. p. 114 81 Lajstrom, 1896. 11. 1. (Toscan iskola, XIII. század); Schubring: Katalog der Bildwerke No. 45. (Siena, 1400 körül); Meiler op. cit. 42. sz. (umbriai mester, XV. sz. eleje); Balogh: Die alten Bildwerke, S. 200. (Giovanni Turini).