Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 8. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Csánky Dénes: Szepeshelyi táblaképfestészet a XV.—-XVI. században

Az okoliesnói mester művészi felfogása, jellemző stílusa teszi lehetővé annak a kiváló festőnek felismerését, művészi hovatartozásának megállapí­tását, aki a XVI. század első tizedében a késmárki főoltár mai külső merev képeit festette. Ez az oltár teljesen új összeállítású szekrényében, mint kevésbbé ismeretes 1 a templom egykori kálvária csoportozatának hatal­mas feszületét őrzi, oromzata és predellája pedig a rekonstrukció alkalmá­val készült neogótikus tákolmány. Ugyancsak neogótikus átfestés áldozatai lettek a belső nagy képek, míg ennek hátlapjai és a második szárny belső képei 1639-ben barokk modorban újonnan festtettek 2 és így az egykori főoltár nagy művészi értékéről ma már csak a nehezen megközelíthető és erős leválásnak indult nagyméretű külső szárnyképek (150x126 cm) beszélnek. (Levétel a keresztről, Sírbatétel, Krisztus a pokol tornácában, Feltámadás) A vékony bolus-alapra festett megkopott temperaképek finom tört színekből összehangolt szürke egysége az okoliesnói főoltár különösen merev képeivel áll közeli rokonságban. A Keresztlevétel kép hátterében épúgy jele­nik meg a három Mária, mint az okoliesnói Feltámadás képen, amelyen a látomástól megriadt őr érzelmes kézmozdulata a késmárki hasontárgyú képen ugyancsak viszontlátható. 3 A századforduló szepeshelyi festészetének eredményeivel nemcsak Liptó­ban találkozunk, ahol már a XV. században kimutathatók a szepességi kapcsolatok, hanem a mind erősebben németalföldi romanista hatás alá kerülő kassai iskola művészeinél is. Élen jár a Mária látogatása-oltár fes­tője, aki a szepeshelyi festészet tradícióit ápolja és folytatja akkor, amidőn a forrást adó művészi kör már gyaníthatólag elhalkul, illetőleg kimerült­nek látszik. A régi magyar festőiskolák XVI. századi emlékeinek aránylagos bősé­gével szemben éppen a nagymultú kassai iskolának, helyesebben a dóm emlék­anyagának legnagyobb részét az 1556. évi tűzvész annyira megtizedelhette, hogy három szárnya soltáron kívül csak néhány emlék fennmaradásáról tudunk. A fennmaradt emlékanyagból következtetve a XVI. század elejéről való emlékek központjában a kassai dóm említett Mária látogatása-oltára áll, melyet 1516-ban Güntert Mihály kassai kereskedő és felesége Czymerman Margit adományoztak. 4 Az oltár képeit Kemény Lajos szerint 5 az 1524-ben 1 Dr. Vajdovszky János : A szepesvármegyei középkori egyházi műemlékek jel­lemzéséhez. A »Szepesmegyei Történelmi Társulat « évkönyve. Szerk. Dr. Demkó Kálmán. Szepes-Várai ja, 1888. 196. 1. 2 Az újból történt összeállítás alkalmával a táblák sorrendjét két helyütt is összecserélték. 3 Bemutatásukról nehezen fényképezhető elhelyezésük miatt le kellett monda­nunk. 4 Védszentjeik Szt. Mihály arkangyal és Szt. Margit alakjaiban a predellán (56x300 cm) kerültek ábrázolásra. 6 Kemény Lajos a kassai képíró céhről. Arch. Ért. Üj folyam. XXII. kötet. 1902. 412. 1. és Kassa város műemlékei. Kassa, 1917. 8. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents