Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 8. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Oroszlán Zoltán: A Szépművészeti Múzeum antik terrakotta gyűjteményének rhytonjai

menye az az ismeretes pompeji falfestmény, mely széles ecsetvonásokkal a Vezúv lejtőjének alján s a többek szerint a Sarno völgyét jelképező kígyó felett Dionysost mint szőlőfürtöt örökíti meg. A szőlőfürtből csak az isten feje és végtagjai látszanak ki.

1 Egy nagy és hosszú sorozatba illeszkedik tehát bele rhytonunk, melynek kultusztörténeti jelentősége kétségtelen. Lehet, hogy Dionysos valamelyik kultusz szertartásában használatban is volt ; legalább is ily szereplés a fentiek alapján nem tartozik a lehetetlenségek közé, de semmivel nem bizonyítható. Hátra van még, hogy rhytonunk készítésének helyét és idejét megálla pítsuk. Krim-félszigeten és közvetlen környékén az említetteken kívül más hasonló terrakottaemlékeket is hozott felszínre a kutatás. Emlékeztetek itt arra a szép hosszúnyakú edénykére, mely 1908-ban Olbiában került elő.

2 Az edényke testét egy taeniával, borostyánlombbal és szőlőfürtökkel ékített maenas-mellkép alkotja, nyilvánvalóan ismét dionysikus értelemben díszítve a vázát. Annak az élénk kereskedelemnek, mely a Fekete-tenger északi és déli partjai között a római császárkor elején megvolt, számtalan bizonyítéka van.

3 Olbia, Panticapaion egyfelől, másfelől Sinope, Amisos és a többi déli parton fekvő városok rendszeres és állandó kereskedelmet folytattak egymással. Rhytonunk annyira rokon a Kercsben talált terrakotta-maszkokkal anyag, stílus és kultuszkör tekintetében, hogy nem kétséges, hogy Krimből került még az ókorban Amisosba, ahol évszázadok multán a mai Samsun városában előkerülvén, egy láncszemül szolgál az archaeologiai kutatásnak az antik kereskedelmi forgalom és a kultuszhatások útjainak felderítésében. Aligha téves e megállapításunk ; de az is helyesnek látszik, hogy rhytonunk keletkezési idejét a Kr. u. I. vagy II. századra tegyük. OROSZLÁN ZOLTÁN 1 E. Pfuhl : »Malerei und Zeichnung der Griechen«. München, 1923. Bd. II. S. 900. Abb. 745. 2 B. Pharmakowsky Arch. Anz. Bd. XXIII (1908). S. 186. Abb. 19 és u.-az u.-ott. Bd. XXII. S. 140. Abb. 11—12. 3 M. Rostowtzeff : »Gesellschaft und Wirtschaft im römischen Kaiserreich.« Bd. I. S. 129.