Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 8. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Oroszlán Zoltán: A Szépművészeti Múzeum antik terrakotta gyűjteményének rhytonjai

anyagban. 1 Azok a rhytonok, melyek a Kr. e. V. században az athéni kera­meuszok műhelyeiben készültek, a szarvasfej mintázásában ugyan több­kevesebb rokonságot mutatnak természethűség és megfigyelőképesség tekin­tetében. De viszont egészen más alakúak maguk az edények. Ezek ugyanis rendszerint nagyobb átmérőjű, bővebb szájú rhytonok ; az állatfej mögött rendszerint szélesebb edény-nyak következik, melyet — hol fekete-, hol vörös­alakos modorban — festett képszalag díszít. 2 Még a Kr. e. IV. században is szokásos ez a rhyton-típus az athéni agyagművesműhelyekben, de mellettük fellépnek a mi rhytonunkkal formában és méretekben közelrokon rhyton­fajták is. Az állatfejek mintázása szintén közel áll stílusban a mi szarvas­fejünkhöz, anélkül, hogy teljes megfelelőjére sikerült volna rátalálnunk közöttük. Festésük is egyszerűbbé válik, már egészen egyszínű példányokra is akadunk. Ezekkel tartja időbelileg és tipologiailag a legközelebbi rokonságot a mi ivó­kürtünk. 3 Rliytonunk párját nem találjuk meg az apuliai edények között sem, noha a szarvasfej megmintázásában (a szarvasfejes rhytonok nem tartoznak a gyakoribb fajták közé) meglepő hasonlatosságot találunk egy nívói rhy­tonnál, 4 az edénytestek alakítása és formái azonban már egészen más keramikai gyakorlatot mutatnak. Rhytonunk alakjához viszont a délitáliai és szicíliai hosszúkás rhytontestek már közelebb járnak, de ezeknél meg az állatfejek mintázása mutat természetszerűen más művészi körre, más szobrászati stílusra. Ha rhytonunkat most összehasonlítjuk azokkal a rhyton-ábrázolásokkal, melyek részben reliefeken, részben vázákon találhatók, 5 azt látjuk, hogy sok megegyező vonás van alakra nézve a Kr. c. IV. századból való »halotti lakoma « ábrázolások héroszainak kezébe adott rhytonok és a mi edényünk között. Ezek a rhytonok az attikai keramika fentebb jellemzett új típusai közé tartoznak. Itt már megkarcsúsodott edénytesteket találunk, melyek nagyjában emlékeztetnek a mi rhytonunk alakjára. Fel kell tételeznünk, hogy ezeknek kifaragásában a szobrászok más anyagból, és pedig ércből, készült rhytonokat vettek mintákul. Természetes, hogy ezeken a dombor­műveken a szarvasfej mintázására vonatkozó analógiákat már hiába keresnénk. Az állatmintázás naturalizmusában és frisseségében edényünk közel áll az eddig felsorolt példák mellett a Kr. e. V. és IV. századból való ezüst 1 Lásd a rhytonokra vonatkozó és fentebb felsorolt alapvető irodalmat, továbbá a különböző múzeumok és magángyűjtemények, valamint aukciók katalógusait, melye­ket felsorolni nincs terünk. 2 V. ö. Buschor és Pottier id. m. 3 V. ö. például a boroszlói egyetem archaeologiai szemináriumának gyűjteményé­ben lévő szarvasfejes rhytont. Az adatot és a rhyton fényképét dr. Hekler Antal egye­temi tanár úr szívességének köszönhetem. 4 Coll. Jattá. Bull. Nap. nouv. sér. IV. pl. 11. 6 V. ö. Svoronos, Mendel, Furtwängler —Reichhold id. m.

Next

/
Thumbnails
Contents