Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Hekler Antal: Attikai síremlék a Szépművészeti Múzeumban

J HE KLEB ANTAI. a válás fájdalma a görög temető művészetében csak mint halk kíséret, főként a mellékalakok bánatos taglejtésében jut szóhoz. A görög művészet a temetőben is az életigenlés diadalmas, meleg hitvallása. Az enyészet gondolata seholsem kísért. A síremlékekre vésett epigrammok is az élet értékeit, az elhunyt erényeit és szépségét ünneplik. A középkor síremlékein ezzel szemben az élet és halál ellentéte s az enyészet gondolata uralkodik, aminek a bécsi Szent István-templom egyik sírfelirata megrázó tömörséggel ad hangot: Fui abbas, episcopus, princeps, sum pulvis, umbra, nihil. A gótikus szarkofágokat övező gyászoló szerzetesek karát is az élettől való elszakadás fájdalma járja át. A görög síremlékek halk, bánatos érzelmi árnyalásával ellentétben azonban az érzés kifejezése itt nyersebb és komorabb. A görög művészet, mely mögött a nemes mérsékletre és fegyelemre nevelő görög életeszmény állott, minden szertelenségtől és nyerseségtől ösztönösen tartózkodott, aminek ez életeszmény leggazdagabb példatára : a síremlékek tán a legragyogóbb és legbeszédesebb bizonyságai. HEKLER ANTAL