Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Ybl Ervin: Lorenzo Bregno márványdomborművei a Szépművészeti Múzeumban

Maileo Zibetto közjegyző aktáiban található és Biscaro közlése szerint a következőképpen hangzik : «1515. In diet. 3» die lunae. 29 mensis Januarij Tar. in contra ta Scorzariarum in domo habitationis infrascriptao d. magdalenae de claudis, praesentibus . . . Ibiquo pudicissîma domina magdalena relicta q. egregi ser Nicolae de claudis civis et habitans Tar. ex una et providus magister laurcntius Bregnonus q. Ruborti de Vcnetiis lapicida habi tans in confinio S. Joannis novo ex altera, omni meliori modo et forma quibus melius potuerunt venerunt ad pacta et convenetiones mfrascriptas : videlicet dictus magister Laurentius . . . promisit et se obligavit ipsi d. magdalenae . . . facere et conslruere, et factum et construetum perfecta praebore ununi altare seu ornamentum altaris nuneupati S. Sebastiani in ecc.a Margaritae de Tar. latitudinis 4.

or pedum cum dimidio ad mensuram venetam in sportis in quibus major latitudo est. Cum figura Beati Sebastiani longitudinis quattuor pedum Venet. scilicet ad magnitudinem similitudinis S. Sebastiani nunc existentis in dicto loco, proportionabiliter in reliquis omnibus : prout est ad similitudinem modelli parvi existentis penes ipsam dominum Magdalenam, ex optimis et sufficientibus marrnoribus . . . quod laborerium dare promisit et so obligavit perfecte integraliter conduetum ad dictum locum et positum ordinatim circa dictum altare omnibus expensis dicti m. laurentii . . . dante solum ipsa d. magdalena lapides coctos, calcem, plumbum et arpesetos circa dictum altaro occurrontcs... In reliquis vero dictus in. Laurentius se obliga ut supra omnibus suis expensis et periculis lacère . . . habeas terminum dandi dictum laborerium perfectum ut supra usque ad unum annum proximo futurum. Et ipsa domina magdalena . . . dare promisit dicto m. laurentio ibi praesenti ducatos centum auri. hoc modo videlicet ex nunc dédit, cessit . . . ipso m.° laurentio- . . . ad eoinputum dictorum ducatorum auri jura sua omnia (piac habet contra d. ludovicum de leono, civem patavinum, ad praesens habit. Vcnetiis debitorem si i uni de duc. quinquaginta auro ; quem debitum dictus m. taurentius acceptavit

... in debitum ad suum computum et pro parte ut supra et de praesenti in praesentia testium ... et mei not. infrascripti dédit et numeravit duc. decern auri in monetis ; et ducati decern auri darc promisit dicta domine magdalena ipsi laurentius in progressu operis ad omne beneplacitum ipsius m. laurentii, et reliquos ducati triginta auri quum expedient et opus erit perfectum circa dictum altare ordinatim: Et pro dictis duc. sexaginta habitis in denariis ot debito praedicto fecit dictus m. laurentius dictae dominae magdalenae finem et reniissioneni . . . (Az akta margóján) : 1516. 5Maggio loco suprascrîpto . . . suprascripta domina magdalena in executione mercati facti cum suprascripto m. laurencio pro manifactura altaris lapidei quod construitur ad praesen in ecc.» S. Margaritae ad ipsius d. magdalenae instantiam . . . dicta d. magdalena dat facultatcm . . . ipsi m.° laurentio exigendi duc. quinquaginta auri a spect legum doctore d. ludovico de leono civi patav...» Szóval Lorenzo Bregno, Bóbert fia, velencei kőfaragó mester 1515 január 29.-én Trevisóban a Scorzari utcában, Magdalena de Claudis asszony házában kelt szerződésben ígéri, hogy Nicola de Claudis

1 trevisói polgár Magdalena özvegye számára az ottani S. Margherita-templomban egy év leforgása alatt velencei mérték szerint 4 és Va láb szélességű, legjobb márványból oltárt készít Szent Sebestyénnek 4 velencei láb magas (a régebbi szoborral hasonló nagyságú) alakjával. Bregno kötelezi magát, hogy a munkát teljesen végrehajtja. Magdolna aszszony csak a téglát, meszet, ólmot és vaskapcsokat adja a munkához. Az oltárért Bregno 100 arany dukátot kap az özvegytől, aki ebből 10-et a mesternek kifizetett, 50-re vonatkozólag pedig átengedte neki Ludovicus de Leono páduai 1 A Claudis-családot népiesen de Zottiá-nak nevezték. Claiiduó latinul = áánta, olaszul aíoppo, velencei tájszólásban zotío. Fest Aladár főigazgató úr szíves közlése.