Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Divald Kornél: A kassai dóm mesterei

miközben a déli tornyot 10 m-nyi magasra felépítették, a déli kereszthajó homlokfala s a központi négyszög pillérei elhajoltak s azért kellett sürgősen a kápolnákat a templomhoz falazni, hogy az ugyanekkor épült előcsarnokkal és emeleti oratóriumával együtt a rosszul falazott kereszthajót ellensúlyozzák.

1 Ez merőben légből kapott állítás, amelyet már az is megcáfol, hogy az eredetileg háromfelől nyílt előcsarnok hatalmas külső pilléreivel s ezekkel azonos tagoltságú belső fclpilléreivel már a XV. század első felében megvolt s keleti és nyugoti árkádívét vékony fallal csak a két déli kápolna fölépítésekor zárták el, amit a restauráláskor újjáépített előcsarnokról a lebontása előtt fölvett alaprajz is bizonyít.

2 A déli oldal keleti kápolnáját a restauráláskor az ennek újabb padozata alatt talált sírkő felirata szerint Cromer Ágoston szenátor építtette, aki 1472-ben halt meg s akit ott temettek el.

3 A déli oldal nyugati kápolnáját Szathmáry György esztergomi érsek ősei (szülei) alapították, atyja és ennek testvére, aki a korán elárvult érsek nevelőapja voll. Az érsek apja, Szathmáry István, 1464-ben halt meg, öccse Ferenc, aki szintén kereskedő volt s az érseket felnevelte, 1480-ban; de Szathmáry György 1510-ben, amikor a Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére emelt kápolna kegyuraságát a városra ruházza, aligha írhatta volna, hogy ősei (progenitores) alapították, ha ebben 1664-ben elhalt apjának is nem lett volna része.

4 S nagyrészt bizonyára már 1464-ben készen volt a dóm belsejének legszebb faragott részlete, a pompás hatású szentségház, amelynek egyszerűsített másával a remek kőfaragvány mestere 1465-ben a bártfai Szent Egyed-templomot gazdagította. A szentségházat Henszlmannál szebben 1846 óta senki sem méltatta. Merő elragadtatással nyilatkozik róla a XVII. században a török Evlia Cselebi is, aki szerint az akkori keresztények (protestánsok) a Szentírást tartolták benne s mennyezetes fülkéit Krisztus és a tizenkét apostol, valamint a gyermekét szoptató Sz, Mária apró színezett szobrai díszítették. A szobrocskákból Henszlmann a legfelsőbb fülkékben még látott néhányat. A restaurálás óta ezek is eltűntek s ma térdeplő gipszangyalok sorakoznak a tornyocskós mennyezetek alatt, A kassai dóm szentségháza a filigrán gótika remeke, amelyet külföldi írók is a Kraíft Ádám későbbi híres nürnbergi szentségházával vetekedő művészi alkotásnak tartanak.

r> ízig-vérig építészre valló, következetes architektonikus szerkezete, a templom méreteihez szabott helyes arányai, ékítményes részleteinek ízléses elrendezése minden bizonnyal fölérnek a nürnbergi szentségház festői módon halmozott díszítésének pazar gazdagságával. A kassai és a bártfai szentségházat, 1 L. Fröhde Vilmos cikkét : Magyarország városai és vármegyéi. I. k. 67. 1, 2 Az alaprajz Weberlől, Fröhde elődjétől is megvan a Műemlékek Orsz. Bizottsága kassai rajzgyüjteményében. 3 A sírkő felirata : «Hic jacot famosus vir dnus Augustin. Crom (er), quondam consul Cassoviensis et fundator p(ra3se)ntis (cap)ellœ, q. obiit anno MCCCCLXXII. — L. Mihalik : Archœologiai Értesítő 1897. 1.57—172. 1. 4 L. Mihalik monográfiáját 42. 1. és Kerekéé György tanulmányát az Iparosok Olvasótára XIX, kötetének 3—4. füzetében : Kassa polgársága, ipara és kereskedelme a középkor végén. 5 L. Weiss id. tanulmányát a Mittheilungen 1857. évf.-ban.