Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Divald Kornél: A kassai dóm mesterei

restaurálása közben keletkezett pallérlegendáktól megtévesztve erősen félremagyaráztak.

1 A bulla szövege részben nyilván a kassaiak részéről a pápához intézett, lendületesen, de nem épen szabatosan megírt kérvénynek a szavait ismétli s arról értesít, hogy az egri egyházmegyéhez tartozó kassai Szent Erzsébet-plébániatemplomban igen régi időktől fogva őrizték Krisztus urunk dicsőséges vérét, amelyhez a gyakori csodák miatt a hívők és hitetlenek nagy sokasága szokott elzarándokolni s különösen a szomszédos vidékek oláhjai (vándorló pásztorai) és ruthénei közül sokan a katholikus hitre tértek vissza s térnek meg még ma is. A templom már régebben (olim) leégett s az ott lakó keresztényektől újonnan fölépíttetett, de még nincs befejezve. Minthogy az ilylajta mű befejezése, a fönt mondott templom újjáépítése és helyreállítása nem csekélylendő költséges kiadásokat igényel s a pápa maga is óhajtja, hogy a templom díszesebben állíttassék helyre, befejeztessék és illő tisztelettel látogattassék, azért mindazoknak, a kik a templomot Szent Fülöp és Jakab apostolok napján s az ezt követő három napon, bűneiket őszintén megbánva és meggyónva, buzgón fölkeresik s a templom helyreállítását, fenntartását és építőpénztárát adományaikkal megsegítik (ad. .. fabricam ecclesiœ manus prorexerint adiutrices), évente ugyanolyan búcsút engedélyez, mint aminő évente a velencei Szent Márk-templomban áldozó csütörtökön szokásos és aminőben az assisi S. Maria degli Angeli vagyis a Portiuncula látogatói részesülnek. Vannak, akik ezt a búcsúlevelet odamagyarázzák, hogy a régi kis templom helyreállítására vonatkozik és hogy az új templommal csak azután kezdték a régit körülépíteni ; sőt, hogy az új templom szentélyét csak' a XVI. században fűzték hozzá az új épülethez, amelyet az új szentély befejezéséig kelet felé a régi templom apszisa zárt el.

2 Ha nem a bulla stílus curiálisának szavait nézzük, de ezek értelmét vizsgáljuk, csakis arra az eredményre juthatunk, hogy a kassaiak régi plébániatemplomuk leégése után nem sokáig vártak az új templom építésével s városuk gazdagságában és a Szent-Vér ereklyéhez zarándokolok támogatásában bízva, készítettek ehhez olyan nagyszabású tervet, aminőnek megvalósítására •— hasonló jeles ereklye híján — a templomaikat ugyanez időt áj t újjáépítő többi felvidéki városok nem is gondoltak. S Felsőmagyarországon, Kassán kívül, az ottani Szent Erzsébet-templomhoz fogható nagyszerű koncepciójú, egységes terv alapján s kívül, belül gondosan faragott kövekkel burkolt plébánia-egyház sehol sem épült. Még kisebbméretű, klasszikus architektúrájú gótikus kápolnák is csak két helyen, Szepeshelyen és Csütörtökhelyen maradtak ránk — mindkét helyen a dúsgazdag és hatalmas Zápolyaiak bőkezűségének jóvoltából. A XIII. századnál nagyrészt nem régebben keletkezett felvidéki városaink beérték azzal, hogy régi egyhajós plébániatemplomaikat a városi lakosság növekedésének megfelelően átlag századonként fokról-fokra bővítették. Templomaik darabos kövekből, vakolt falakkal s csupán a szerkezeti részekben kőből faragott, de általában véve szerény mér1 A bullát 1. Monumcnta Va ti ca na históriáin Regni Hungária; illustrantia. Series 1. Tom. IV. 417. 1. Budapest 1899. — Latinul és magyarra í'ordífva Mihalik is közli. 2 L. Mihalik monográfia ját 26. 1. és Sztehló cikkeit s az utóbbiak közül a Megfigyelésekben a 11. lapon közölt íiktív alaprajzot.