Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)
Divald Kornél: A kassai dóm mesterei
-1 OlVALD KORNÉL kel régi fölvételek s Henszlmann 1846. évi leírásai alapján a restaurálás okozta pusztítások dacára ma is tisztába jöhetünk. Az itt először bemutatott építészeti rajzokai a dóm restaurálása előtti felvételek alapján Lange Keresztély készítette a Magyar Tudományos Akadémia régészeti bizottságának megbízásából s a Műemlékek Országos Bizottsága szívességéből közöljük. Amikor Henszlmann, maholnap száz éve. a kassai dómról szóló tanulmányának megírásához fogott, a modern műtörténelem még gyermekcipőit sem viselte el. Módszere, amellyel munkájához fogott, megállapításainak veleje, hála kellő műszaki ismereteinek, valamint külföldi utazásai köztien s ifjúkori mentorai: Fejérváry Gábor és Böhm József Dániel oldalán finomult jóízlésének és logikus gondolkodásának, még ma is megállja helyét. Történeti adatai azonban, amelyekből kiindult, kutatásunk akkori állapotának megfelelően gyérek s nem egyszer megbízhatatlanok voltak, llyformán ezekből levont következtetései sem lehettek helyesek. Mint legtöbb felvidéki városunkról, Kassáról is az volt a mult század derekáig a helyi történetírók felfogása, hogy története ha nem a rómaiak koróig, de legalább is a XII. század derekáig nyúlik vissza, s hogy a nyugati kultúra vívmányait, különösen a művészet terén, az akkor Flandriából és Németországból hozzánk telepített jövevények ültették át hozzánk. Kassa egyik monográfusa még 1861-ben is, Bonfini nyomán, szinte még a római Cassiusnak hajlandó a város alapítását tulajdonítani s nevét is tőle származtatni. 1 Henszlmann «Kassa felvirágzásának első kezdetéf» 1142-re, 11. Géza flandriai és középrajnai hospesei itteni letelepedésének idejére teszi s a kassai Szent Erzsébet-templomot először említő 1283. évi oklevél alapján a dóm építését szerinte a XIII. század hatodik—hetedik tizedében kezdték el. 2 Weiss Károly, a bécsi műemlékbizottság közleményeinek szerkesztője, aki tíz év múlva németre fordíttatja Henszlmann tanulmányát s ennek alapján ismerieti a dómot, inkább Kassa régi krónikásának, a «Cassovia vêtus ac nova» szerzőjének ad igazat. Ez nyilván csak a templom védőszentjének neve alapján, Erzsébet királynénak, Nagy Lajos anyjának tulajdonítja a dóm alapítását s ennek idejét 1324-re teszi. :î E hagyomány alapján Weiss azt vitatja, hogy az 1283. évi okmány egy régibb templomra vonatkozik, amely a dóm helyén állott, s idézi Lenoir művét, aki a kassai dómot Lagny apátságának templomával hasonlítja össze és ez utóbbiról megjegyzi, hogy Villard de Honnecourt-nak tulajdonítják. 4 Henszlmann 1806-ban Párizsban Leblan építész révén válik iigyelmessé a braine-i Sanct Yved templomra, amelynek alaprajza annyira hasonlít a kassai dóméhoz, hogy az utóbbit az előbbi utánzatának tartja.'"' 1 Tutkó József: Szab. kir. Kassa városának történelmi évkönyve. Kassa, 1861.. - Henázlmann !). lap. 3 K. Weiáo: Der Elisabeth Dom zu Kaschau. Mittheilungen der K. k. Centralcommission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale. Hand II. Wien 1857. 236—245. és 275—278. 1. 4 Lenoir: Architecture monastique, Paris, 1856. 5 V. ö. Szabó László : Árpádkori magyar építőművészet 354. s köv. 1., ahol a Villard de Honnecourt-vitát ismerteti.
