Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

A Szépművészeti Múzeum 1927—28-ban

A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM 1927-BEN ÉS 1928-BAN A) A gyűjtemények gyarapodááa. Az Országos Magyar Szépművészeti .Múzeumnak és fiókintézeteinek, a Magyar Történelmi Képcsarnoknak és a Hopp Forenc Kclotázsíai Művészeti Múzeumnak gyarapításában ebben az időben is küzdeni kellett a már ismeri pénzügyi nehézségekkel. Az intézel rendes szerzési dotációja nem emelkedett. A küzdelmes helyzetet csupán az enyh Hol le, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 1927-bon a pénzügyi kormánytól imivészeli célokra kieszközölt rendkívüli hitelből 100,000 pengőt engedélyezett a Szépművészeti Múzeum részére. Ez a/, összeg legnagyobbrészt az intézet régi vásárlásaiból származó tartozásokra fordíttatott, Ezenkívül a modern képtár egyes hiányainak pótlásaként élő magyar művészek munkáinak megvételére mintegy 23,000 pengő rendkívüli hitelt kapott a múzeum, amely erre a célra fel is használtatott. A helyzet rendszeres orvoslását még mindig n jövőtől kell várnunk. a) Képtári osztály. A régi képtár 1927-ben hat művel gyarapodott. Közülök legfontosabbak Bartolommeo Veneziano-nak, a XVI. század első tizedeiben működött felsőolaszországi festőnek ifjú férfit (Hieronymus Dondi) ábrázoló képmása, szép tájképpel a kép hátterében, mely egy kiváló muharát támogatásával a budapesti műkereskedelemben szereztetett(1. ábra), továbbá Jörg Breu-nak, a XVI. század első felélten működött augsburgi fostőnek «A kérészi felállitása» című, szignált és 1524-ből keltezett műve, egy igen erőtoljes és mozgalmas kompozíció, mely a múzeumi alap lerhérc a bécsi műkereskedelemből szereztetett és kiváló darabja lesz képtárunkban a régi német mesterek sorozatának. (2. ábra). Tárgyánál és művészi minőségénél fogva egyaránt figyelemremélló a Magyarországi Szenl Erzsébetéi ábrázoló festmény, egy több példányban ismeretes kompozíciónak eddig ismeri legjobb példánya, mely Giovanni Batlista Pilloni velencei művésznek (1Ü87—1767) sUlttsál mulatja s az ő neve alatt van kiállílva a múzeum képtárában. Az utóbbi kép magyar magántulajdonból származik, s vételára dr. Bau in garten Nándor ny. közigazgatási bíró adományából fedeztetett. Magyar szeinponlból hézagot pótol egy XVI11. századi, nagyszebeni származású leslőnek, Stock Marionnak magyarruhás férfit ábrázoló arckép-festménye, mely az 0. M. G y ü j I o ínényegyelem szépművészeti niúz e um i szaktanácsának hozzájárulásával egy raktári darabnak, Fr. Vinea ((Szobaleány a pipereszobában » című fest menyének ellenében csere útján szereztetett. Procopius Bélának adományából, aki a Széltművészeti Múzeumnak ajándékozta elhunyt anyjának, özv. Perlep: Procopius Vilmosnénak gyűjteményét, a régi képtár állományához soroztatott két festmény : ú. ni. Palkó ü. Férfifeje és egy XY1I1. századi francia festőnek gyermokarcképe. 192S-ltan a régi képtár liai művel gyarapodott. Közülök kél. hagyományozás útján kapott festmény magyar művészettörténeti szempontból igen fontos a múzeumra nézve. Néhai br. Podmaniczky Géza b. I. I. ugyanis végrendeleti intézkedéssel kél ősének, br. Podmaniczky Jánosnak és feleségének, született Osztroluczky Juditnak arcképeit (5. és 6. ábra) hagyományozta a múzeumnak, melyekéi Many oky Ádám 1724-ben festett, midőn harmadízben (1724—1781) tartózkodót! hazájában, j Ezekkel a képekkel, melyek eddig néhai tulajdonosuk kiskarfali kastélyában voltak, négyre emelkedett a múzeum Mányoky-képeinek száma. (Közlük van a jánoshalmi Nemes Marcell által 1925-ben ajándékozott Rákóczifő