Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)
Meiler Simon: Munkácsy vázlatrajzai «Krisztus Pilátus előtt» című festményéhez
170 MELLEK SIMON ki még — mint a kompozíció-vázlatokon is - hátrakötött karokkal van ábrázolva, Pilátust (6. ábra), Kajafást, az ülő farizeusokat (7. ábra), a gyermekét tartó asszonyt, a nézőket (8. ábra) stb. Àz utókor történetírója számára a vázlatkönyv pontos adatokat szolgáltat: a művész majdnem mindes egyes alaknál odaírta modellje nevét és lakócíméi is. E modell után készült tanulmányokban Munkácsy kitűnő rajzolónak mutatkozik. Nem abban az értelemben, mint a katexochen rajzolók, kiknél a rajz öncél és akik mesterségbeli tökélyre törekszenek, hanem úgy, mint számos nagy művész, akik magokat rossz rajzolóknak hitték és akik mesterségbeli fogyatékosságuk ellenére rajzaikban intencióikat teljesen kifejezték. Munkácsy rajzai egyéni kézírásra vallanak, mely nem kalligráfia ugyan, de annál individuálisabb, kifejezőbb és temperamentumosabb. A gyorsan odavetett vonalak nemcsak az ábrázoló alak volumenét és mozdulatát, karakterét és momentán arckifejezését rögzítik meg, hanem a fény és árny elosztását, sőt a felületek színes voltát is éreztetik. E vázlatkönyv tanúsága szerint Munkácsy alkotó munkájában a rajznak nagyobb szerepe volt, mint általában hiszik; kétségtelen, hogy még számos vázlatkönyve lappang vagy elveszett. Ahogy az eddig ismeretesek alapján megállapíthatjuk, minden egyes művét először rajzokban építette fel. A kompozíció egészét a vázlatrajzok egész sorozatában tisztázta ; éppígy az egyes részletcsoportok kompozícióját is. Azután a készítendő kép úgyszólván minden egyes alakját modell után rajzolta. Csak miután a képnek szerkezetét és minden egyes alakját ennyire meghatározta, következett az előkészítés második szakasza, a festett tanulmányok stádiuma. Itt ismét ugyanazon gondossággal találkozunk, mint a rajzbeli előkészítésnél; olajfestésű színvázlatok állapítják meg a végleges kompozíciót. Minden egyes alakhoz modell után festett tanulmány készül, többnyire már a festendő kép teljes nagyságú méreteiben. Ennyi munka után fog a művész képe végleges megfestéséhez, melybe tanulmányait már szinte csak belemásolja. Innét magyarázható képeinek tétovázás nélküli biztossága, páratlan világossága és ellenállhatatlan meggyőző ereje. M ELLER SIMON.