Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Divald Kornél és Iványi Béla: Az eperjesi Szent Miklós-templom

szintén elenyésztek s lapos téglafalazással pótoltattak. A XVI. század elején épült kripta befejezése után kerülhetett rá a sor az északi szentély talán még XIII. századbeli keresztboltozatának csillagboltozattal való kicserélésére. Erre vonatkoznak az (c

Exposita super testudine collaterali sanctuarii ecclesie» című számadási rovat 1509-ből s 1510-ben a tectum sanctuarii és testudo nova sanctuarii költségeit felsoroló tételei. Ez a főszentéllyel határos oldalsó boltozat, amelyet a következő évben egyszerűen új szentélyboltozatnak neveznek, semmiesetre sem lehet a déli szentély boltozata, mert az utóbbit technikai okokból csakis a főszen téllyel egyszerre falazhatták. A testudo collateralis két négyágú csillagalakú boltozatának kifaragásáért János és Mihály kőfaragómesterek 1509-ben 25 forint 87 dénárt kaptak.'

1 Az északi szentély Mindszent-kápolna néven is szerepel. A kripta építése és az új boltozás miatt a szentély régi nyugati árkádívében az orgona elhelyezésén is módosítani kellelt s az új karzatért, vagy átalakításáért a kőfaragóknak 3 forint 42 dénárt fizetlek.

2 Hogy a XVII. századbeli mai kis orgonakarzat helyén régen is volt ilyen, erre abból is lehet következtetni, hogy az utóbbi mellvédje mögött ma is látható a főszentély északnyugati sarkában a régi alacsony boltozat csonkán kiugró bordaindítása, amelyei bizonyára lefaragtak volna, ha szemet szúr s nem takarja el a régi orgonakarzat korlátja. 1510-ben kerül rá a sor a templom déli előcsarnokának, de esetleg csak az utóbbi emeleti oratóriumának a kiépítésére. Ennek kőfaragványaiért, valamint a többinél díszesebb, fiaiákkal tagolt támasztópilléreinek, ablakának, boltbordáinak faragásáért János mester 43 forintot kap.

3 A számadásokban columnákról van szó, azonban voltaképen a XVII. század előtt egyetlen oszlop sem volt a Szent Miklós-templomban; de a pillérek, még a támasztópillérek is más számadásokban szintén columna néven szerepelnek. Még 1510-ben kezdi el János mester az előcsarnok emeleti oratóriumába vezető csigalépcső köveinek faragását, A csigalépcső a számadásokban concha, a torony emeletére vezető régi csigalépcsővel szemben mint concha nova szere]>el. l)u Cange szerint a középkorban concha alatt az őskeresztény és román bazilikák szentélyének félkörű apszisát értették. A Felvidéken azonban ilyen félkörű apszisos ronián-stílű bazilikák már nem igen épültek s hogy itt a concha csigalépcsőt jelent, arról a bártfai Szent Egyed-templom déli előcsarnokával kapcsolatos csigalépcső építési szerződése tanúskodik, amelyben a lépcső «concha vulgo Schnek)) néven szerepel.

4 Az eperjesi templom-előcsarnok gondosan épült csigalépcsőjének faragott köveiért 1511-ben János mester 32 forintot, öccse Albert 1 forint jutalmat kap.

5 A csigalépcsőnek a templomból nyíló, véseti gótikus ékítményekkel díszített tölgyfaajtaja nyilván szintén 1511-ben készült. 1514-ben kezdik el a templom nyugati tornyának magasabbra építését, Hogy ez zömében már száz év előtt megvolt, annak a XV. század folyamán szereplő 1 Iványi: i. m. ti 248. 1. 2 U. o. II. 249. 3 ü. u. II. 148. 1. * L. Archeológiai Értesítő, 1915. 114-115. I. 5 Iványi: i. ni. II 249. 1.