Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Divald Kornél és Iványi Béla: Az eperjesi Szent Miklós-templom

rágta s az orgona mindenestül 13,000 forintba került.

1 Mint alább látni fogjuk, az eperjesi Szent Miklós-templom XV. századbeli orgonája a kettős szentély nyugati árkádívébe foglalt karzaton állott, ahol most a XVII. századbeli kis orgona van. 1429-ben fejezik be az eperjesi kórház mellett épült Mária-templomot. Ez a mai alakjában 1759-ben a minoriták számára épült barokk-templom helyén állott, melyet 1791 óta a görögkatholikusok használnak. A középkori kórháztemplom, amelynek hálós szentélyboltozata, mint láttuk, ma is megvan még, a barokk templommal egyforma széles, s csak annyival volt rövidebb, amennyit a barokktemplom nyugat felé eső szentélyének hosszúsága tesz ki. A harmincas években a város erődítményeit egészítik ki serényen bástyatornyokkal s 1433-ban Cesarini Julián bíbornok engedelmével vasár- és ünnepnapokon is dolgoznak ezeken.

2 Küszöbön a cseh megszállás veszedelme, amely miatt Eperjes csakhamar sokat szenved. 1440-től 1462-ig Giskra a város ura s 1440-ben az utóbbi szavai szerint a város ki van fosztva, «quasi desolala».

:i S a cseh zsoldos-uralom végén a város akkora nyomorba jut, hogy Mátyás király 1466-ban adóját is elengedi. 1470-ben Kázmér lengyel király rohanja meg Eperjest. A város erődítményeit 1472-ben Mátyás király segítségével állítják helyre, aki 1485-ben a falak megerősítésére ismét elengedi az adót. Ez időtájt építik újjá a Szent Lászlóhegyi templomot, magánosok adományaiból. A templom egy ilyen adományról szóló följegyzésben 148X-ban, mint az új Szent László-templom szerepel/' Mátyás király halála után Eperjes Albert János lengyel herceg pártjára áll s ezért 1491-ben Szapolyai István megostromolja. 1492-től 35 éves békés korszak virrad a városra s jóllehet jámbor hívek már a XV. század derekától kezdve hagyományoznak pénzt és egyéb értékeket a Szent Miklós-templom kiépítésére, céhek és vallásos társulatok pedig egyre-másra gyarapítják oltárokkal és egyéb felszereléssel,

5 a templom befejezése már a XVI. századra esik. 1502-ben határozza el a város István szabó bírósága idejében a templom kibővítését. Miután már 1501-ben kikérte erre vonatkozólag Péter lőcsei kőfaragó és András ácsmester szakértői véleményét, 1502 január 25-én megköti a szerződést az utóbbival és a nyilván eltorzított nevű Brcngiszeyn János eperjesi kőfaragómesterrel, aki 1480 óta háztulajdonos, 1492-ben bíró s azelőtt és azután is 1519-ig több ízben szenátor. János mester András áccsal együtt 500 írtért vállalja el a kibővítést; a szükséges anyagról természetesen a város gondoskodik." Utóbbi föltétellel a bártfai Miklós mester 1448-ban az ottani Szent Egyed-templom új szentélyének, sekrestyéjének s az utóbbi fölé falazott oratóriumnak építésére és beboltozására 600 Írtért vállalkozott.

7 Lehetetlenség föltenni, hogy az eperjesi mesterek ennél kisebb öszszegért az egész Szent Miklós-templom fölépítésére vállalkoztak volna. Mint a számadások kapcsán is ki fog tűnni, a két eperjesi mester a középső hajó folylatásában a szentély meghosszabbítására és magasabbra emelésére s a déli hajó folytatásában új szentély építésére vállalkozott csupán, még pedig olyformán, hogy 1 Korabinázky : Geographisches Historisches Lexikon von Ungarn, Pressburg, .1786. 2 Iványi: i. m. III 115. 1. [369. 1. :{ U. o. 4 Iványi : i. m. 90. 1. 5 Iványi: Történelmi Tár. 1909.438-449.1. 6 Iványi : II. 246. 1. 7 L. Archrcológiai Értesítő, 1915. évi'. 111. 1.