Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Divald Kornél és Iványi Béla: Az eperjesi Szent Miklós-templom

3. A templom befejezése a XVI. század elején. Eperjesnek 1424-től 1497-ig — igaz, hogy csak hézagosan — ránk maradt számadáskönyveiben a Szent Miklós-templommal kapcsolatban építkezésekről nem esik szó s több mint valószínű, hogy a templom architektúráján ez idő alatt lényeges változás nem is történt. A háromhajós csarnok, a déli hajóban kelet felől elfalazva, a középső és az északi hajó folytatásában XIV. századbeli alakjában meghagyott alacsony kettős szentély az utolsó építkezés megkezdéséig, közel száz éven át zavartalanul szolgált rendeltetésének. 1429 ben a város a Szent Miklós-templom számára új orgonát rendelt. Erre János orgonamesterrel szerződnek, aki 275 forintért és annyi sörért, amennyit E [terjesen tartózkodása alatt megiszik, vállalja a munkát, amelyhez az anyagot a város adja. Az orgona még az év október havában elkészül s mindenestül 485 forint 13 dénárba kerül, amiből a város János mesternek 12 forinttal adósa marad.

1 A templom mai nagy orgonakarzata és hatalmas orgonája a torony tövében a XVII. században készült. A XVII. századnál előbb ehhez fogható nagy orgonák felvidéki templomainkban sehol sem voltak. A lőcsei Szt. Jakab-templom első nagy orgonáját l()23-ban építették, díszes orgonaházát Kolmitz Kristóf fa1 Ivámji: i. m. III. 120. I. Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. IV. 5. ábra. Az eperjesi főoltár Madonna-szobra. XV. század vége. ti