Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)
A Szépművészeti Múzeum 1924-1926-ban
hitűek ellen, akiknek semmi helyük sincs ebben az országban.)) A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr válaszában a következőket mondta : «A mai nap kettős jelentőségű. A múzeum az utolsó évek gyűjtő tevékenységének eredményeit mutatja be és bizonyságot lesz arról, hogy a Szépművészeti Múzeum elsősorban főigazgatójának buzgalma, továbbá a társadalom és egyes műpártolók áldozatkészsége következtétlen a mai példátlanul nehéz, viszonyok között sem akadt meg fejlődésében. A kiállítás másik jelentősége, hogy a múzeum tudományos tisztviselői kara főigazgatójának szakszerű vezetése alatt a modern múzeoh')gia követelményeinek tökéletesen megfelel. Azok az idők már elmúltak, amikor egy múzeum egyszer s mindenkorra mereven elrendezett kiállításban mutatta be a közönségnek anyagát, még pedig mindig ugyanazt az anyagot. A modern múzeológia szereti a váltakozó kiállításokat és a közönség érdeklődését a kiállításnak és rendezésnek mindig új szempontjaival kelti fel. Ma is ilyen munkának vagyunk a tanúi. Az ilyen váltakozó kiállításoknak sorában az új szerzeményeknek csoportos bemutatása igen nagyjelentőségű, mert sokkal valódibb képét adja egy múzeum tevékenységének, mint a még oly jól szerkesztett írásos beszámolók. Mi óhajtjuk a társadalom ellenőrzését, sőt egyenesen követeljük azt, mert amilyen mértékben teljesíti kötelességét a múzeum tiszt viselőkara a kultúra érdekeinek szolgálatában, olyan mértékben van jogunk kívánni a közönségnek áldozatkészségét. Kell, hogy esztétikai kultúránk a magyar nagyközönség általános kincsévé váljék. Minthogy ez a kiállítás ebben az irányban igen komoly lépést jelent, legszívesebben üdvözölve azt, szerencsét kívánok a gyűjtés eredményéhez és a kiállítást megnyitom.» Ez a kiállítás 1925-ben is nyitva volt s az ez évi szerzemények néhány kiváló darabjával időközben fel frissít letel t. 1926 tavaszán a kiállítás ideiglenesen bezárult, azonban ugyanez év októberében az 1924 ősze óla, vagyis az utolsó két év alatt szerzett művek bemutalása mellett újra megnyittatott. A régi képek és szobrok anyagából az előző kiállításon bemutatott művek egy része ezúttal továbbra is meghagyatott a kiállítás keretében s a régi anyai;- néhány új szerzeménnyel csupán felfrissíttelell, ellenben a modern rész teljesen új anyagot mutatott be, sőt a modern anyag egy részét a kiállítás helyszűke miatt nem is ölelhette lel. A grafikai oá.ztdlu az 1923-ból átnyúló «Budapest régen és most» című kiállítás bezárása után 1924-ben két kiállítást rendezőit. Az egyik a XIX-XX. század magyar grafikáját, a másik a XVIII. század francia grafikáját mutatta be. A XVIII. század francia grafikáját bemutató kiállítás átnyúlt 1925-re is. 1925 május havában a XVII. század hollandi grafikáját ismertető kiállítás rendeztetett. Az osztály következő kiállítása, mely 1925 december havában nyílt meg, a művészi sokszorosító eljárásokat történeti sorrendben mutatta be. 1926-ban a grafikai osztály — miután a «Muvészi sokszorosító eljárásokí-at bemutató kiállítás decemberben bezárult — a romanticismus száz éves fordulója alkalmából a francia romantikusok grafikai műveiből, továbbá rajzaiból és vízfestményeiből rendezett kiállítást. Erre az alkalomra Dr. Majovszky Pál min. tan. úr szíves volt kitűnő rajzgyüjteményének francia roman likus művészektől származó lapjait a múzeumnak kiállítás céljából átengedni. Az összes grafikai kiállításokat az osztály vezetője, dr. Hoffmann Edith igazgatóőr rendezte s ugyanő szerkesztette a katalógusokat is, amelyek közül a grafikai sokszorosító eljárások és a francia romantikusok kiállílásához készült katalógusokat magyarázó szöveggel is ellátta.
