Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Pigler Andor: XVIII. századi osztrák festők rajzai a Szépművészeti Múzeumban

102 I'IGLER ANDOR közepén Krisztus mennybemenetelét ábrázolta, míg a két oldalsó mezőbe, külön keretezéssel elválasztva, de tartalmi és cselekvésbeli vonatkozásokkal a középső jelenethez kapcsolva, egy-egy sokalakos, allegorikus kép került: balra az Egyház, jobbra a Világi állam. A baloldali képen a karjaikat felteié táró, vagy térdreroskadt apostolok között áll Szűz Mária ; valamennyiüket a Megváltó mennybeemelkedésének csodája nyűgözi le (17. ábra). Ehhez a mozgalmas jelenethez készült a Szépművészeti Múzeum Maulbertsch-rajzai közül a legkorábbi, egy tisztán vonalas, ólomvesszővel rajzolt kompoziciótanulmány

1 (18. ábra. Delhaes I. hagy. Mag. 28'5; szél. 22*1 cm. Gyüjtőbélyegek: Lugt 1468., 761;. A rajz és a freskó között mutatkozó számos eltérés biztosít arról, hogy csakugyan előkészítő tanulmánnyal, nem pedig idegen kéznek a mór kész falfestmény után készített másolatával van dolgunk. Ennek hangsúlyozása azért szükséges, mert rajzunk technikája meglehetősen szokatlan Maulbertsch ceuvrejében, ahol általában szélesebben vezetett vonalakkal és tónusosán összefogó árnyékolásokkal találkozunk. A rajz és a kivitel között csak a leglényegesebb különbségre kell külön is röviden rámutatni, mert ez az egész képszerkesztés elvi alapjainak átalakulását vonta maga után. A rajzon még hiányzik a baloldali keretet áttörő apostol sötét silhouetteje, amely illuzionisztikus eszköz azután annyira fokozza a falfestményen ábrázolt jelenet térbeliségét. Körülbelül egy évtizeddel később, tehát a hatvanas évek végén hozta létre a mester művészetének valóságos quinlesszenciáját, Szt Narcissus megdicsőülésének képét, mely jelenleg, mint a bécsi Képzőművészeti Akadémia letété, a bécsi Barokkmúzeum egyik legfőbb büszkesége (19. ábra). A festményhez méltó kompozíció-tanulmányt őriz a Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteménye. (20. ábra. Delhaes I. hagy. Tinta tollal; híg tus ecsettel. Mag. 39*9; szél. 24 cm. Gyüjtőbélycg : «Stefan Delbaes», Lugtnál hiányzik.) A rajz ideges, vágtató vonalvezetése, az ecsetkezelés biztossága teljesen megfelel a festményen tomboló fény- és árnyékjátéknak, egyébként azonban tanulmány és kivilel között ismét jelentkeznek azok a lényeges eltérések, melyek rendkívül érdekesen beszélnek Maulbertsch szenvedélyes alkotásmódjáról. A rajzon a tisztán formai szerkezet inkább kivehető, az alakok izolálhatóbbak, a fény és árnyék inkább formákhoz kötött. A festmény vég19. ábra. Anton Franz Maulbertsch Szent Narcissus megdicsőülése. (Bécs, Barokkniúzeum.) 1 E megállapítás annak a gondos tanulmányozásnak köszönhető, melyet dr. Kapossy János a sümegi freskóműnek szentelt.