Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Pigler Andor: XVIII. századi osztrák festők rajzai a Szépművészeti Múzeumban

val átkarolja az Igazság fiatal nőalakjs a háromszögbe zárt Istenszemét em az ostyát tartja maga előtt. Tehátfaz Igazság és a Hit synkretisztikus megszemélyesítője. Lej ebb két kisebb, szárnyatlan géniusz lebeg s az egyik dárdájával, a másik a magasra emelt szárnyas homokórával támad a hazugok csoportjára. Férfiak és nők kétségbeesve hullanak a földre, míg a hiúság és kevélység jelképes állata, a [iává, menekülni igyekszik. A hazug tömeg sötét összeomlásával szemben, fent, a legmagasabb szférában gyermekalakok röpködnek, az ártatlanság megszemélyesítői. Bizarr hangulati aláfestés, ideges nyugtalanság, egymás ellen feszülő diagonálisok, fantasztikusan fodrozódó leplek: a barokk lélekalkat megnyilvánulásai. Ebbe a meggyőző erejű érzés- és formai dinamikába ügyesen van beillesztve a gondolati tartalom, mely teljes egészében a felvilágosodás, a jozefinizmus szellemének sajátja. Annak az évtizednek talán legtöbbet ábrázolt alakjai éppen Ghronos és az Igazság voltak; a tradíciókkal szakító szellem ezáltal akarta a maga igazát és maradandóságát hirdetni. Rajzunk a hetvenes évek első felében készült, valószínűleg Schmidt valamelyik tanítványa számára, mint rézkarchoz szolgáló mintarajz ; erre lehet következtetni a hátoldalra írt magyarázatból is. A kompozíció azonban nem került sokszorosításra.

1 Az az új kincs, melyet Anton Franz Maulbertsch (1721—171)6) hozott az osztrák művészetbe s amelynél fogva benne már a kortársak is a 1 A Szépművészeti Múzeum egy további Schmidt-rajzát reprodukálta K. Garzarolli-Thurnlackh : id. m. Abb. 72. mely szintén alátekint s míg jobbjával a magasba, balkezével a kelyhet és 16. ábra. Martin Johann Schmidt: Az Idő és Igazság legyőzi a hazugokat. (Budapest, Szépműv. Múzeum.)