Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Sirén, Osvald: A Szépművészeti Múzeum néhány korai olasz képéről

állapítani róla, hogy flórenci volt és a XIV. század közepe táján működött. Az általános kompozíció, a trónus szerkezete, a Madonna nagy alakja az egymás fölé helyezett kis szentek között, valójában nagyon hasonló ahhoz a sémához, amellyel Bernardo Daddi és hozzá hasonló más festők számos munkáin találkozunk. Az arcok inkább keskeny típusa, az egyenes és megnyúlt orrok, a hosszúkás szemek kissé Pacino di Buonaguida műveire is emlékeztetnek, noha ezt a festményt nem lehet neki tulajdonítani. Azonban a flórenci Akadémia nagytermében, ahol Pacino di Buonaguida nagy jelzett polyptychonja és a kereszt legendáját ábrázoló nagy festménye látható, van még két kis, párdarabot képező polyptychon, amelyeknek egyike a Madonnát és négy szent mellképét, másika a Szent Szűz mcgkoronáztatását és négy szent alakját ábrázolja és amelyeknek típusai meglepően hasonlítanak a Szépművészeti Múzeum kis képének típusaihoz. Különösen jellegzetes rájuk nézve a dús hajzattal övezett koponyáknak abnormális túlfejlettsége, a túlhosszú és keskeny orrok, az igen kicsire rajzolt száj és főként az igen keskeny és hosszú szemek, amelyeket a felső és alsó szemhéjakból formálódott lapos vánkosféle vesz körül. Megkell még jegyezni az erőtlen redőzet alatt meghúzódó testek satnyaságát. Nyilvánvaló, hogy a mester nem tartozott a korszak legnagyobb művészei közé, még alig érezte át Giotto művészetének lényeges újításait ; inkább a Szt. Cecilia mesterének hagyományos és archaikus iskolájához tartozik s valószínűleg ennek a műhelyében dolgozott ugyanabban az időben, mint Bernardo Daddi. A gyaníthatólag tőle származó budapesti kép tényleg több egyezést mutat Bernardo Daddi művészetével és a párhuzamosságot szerintem még pontosabban ki lehűlne mutatni ugyané művész néhány más műve alapján. Vájjon nem tulaj donithatnók-e neki a Lord Lee of Fareham londoni gyűjteményében levő nagy polyptyehont, mely jelenleg Allegretto Nuzi neve alatt szerepel, amely nevet feltételesen magam ajánlottam, jobbnak hiányában (Burlington Magazine, 1924, december), minthogy nézetem szerint a festmény határozottan elárulja a Bernardo Daddi művészetétől való függőséget, amelynek feltalálását Allegretto Nuzi liatalkori műveiben joggal várhatnék. Ma már világosan látom, hogy ez a név nem felel meg ezen polyptyehon jellemének, s hogy ez sokkal inkább lehetne r>. ábra. Szent Cecilia mestere : Angyal. Részlet a montici Sta Margherita-templom Madonna-képéről.