Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Dr. Hoffmann Edith: A Szépművészeti Múzeum néhány olasz rajzáról

53 évvel azelőtt megépített fülkéibe ekkor helyezték el a 12 apostol álló szobrát, melyek közül négyet Camilla Ruóconi (1658—1728) készített, még pedig András, János, Máté és id. Jakab apostolok szobrait, Az alakok jelentőségben messze fölülmúlják a többi apostolszobrot s Rusconinak döntő szerepet biztosítottak a római késő-barokk szobrászat fejlődésében. A művész az első szobrot, Andrást, 1708-ban állította föl, 1711-ben készen volt János apostol szobra is, melyen még 1713-ig dolgozott, Ekkor, tehát 1713-ban hozzáfogott Máté apostol szobrához, melyet 1715-ben fejezett béT

1- Ez a szobor nemcsak a sorozat legszebb darabja, hanem Rusconi egész éleiének legkiválóbb alkotása (50. ábra). A mély fülkébe belekomponált alak problémáját Rusconinak itt tökéletesen sikerült megoldani, mert a szobor minden oldalról befejezett, kerek egészet ad, akár elölről nézzük, akár oldalról. A körvonalak, noha mozgalmasak és gazdag ritmus van bennük, mindig harmonikusan zártak. Az apostol jobblábát alacsony kőkockára támasztja s felső lábszárán nagy könyvet nyugtat, melyből olvas. A Szépművészeti Múzeum egy pompás vöröskrétarajza (E. 5. 21.), mely előbb Lanzani, utóbb Lanfranco nevét viselte — kétségtelenül Rusconinak épen e legfontosabb munkájához készült tanulmányul (49. ábra). A szobornak és rajznak ugyanaz a ritmusa, a testnek, noha a mozdulat a kivitelben valamennyire megváltozott, mégis ugyanaz a jellegzetes mozgása, a nemes, szelíd fejnek ugyanaz a típusa. E rajz Rusconinak eddig ismert legkorábbi terve a szoborhoz s még 1713 előtt keletkezelt, mert az ehhez az alakhoz 1713ban készült két terrakotta-vázlat

2 már csaknem pontosan megegyezik a nagy márványszoborral. A XVIII. század végének egyik legünnepeltebb festője volt Marcantonio Franceóchini (1648—1729) a, Carracci-iskola utolsó bolognai képviselője. Ettől a művésztől való a Szépművészeti Múzeumnak egy arannyal élénkített szép, tónusos biszterrajza (51. ábra.), mely szent József halálát ábrázolja s régidő óta Maratta-néven volt ismeretes. A mester egész munkásságának legnagyobbszabású feladata volt az, mikor 1687—1694-ig a bolognai Corpus Domini-templomot gazdag freskódísszel és oltárképekkel látta el. E nagy vállalkozás keretében festette meg Francesco de Monte gróf rendelésére a Monti-kápolna híressé vált ovális oltár1 R. Wiitkower : Die vier Apostelstatuen des Camille Rusconi im Mittelschiff von S. Giovanni in Laterano in Rom. Zeitschrift für Bildende Kunst. 1920—1927. 13—18. lap. 2 A. E. Brinckmann : Barock-Bozzetti. Frankfurt. 1924, II. 53. és 54. tábla, és /. Sclüciáer : Werke der Kleinplastik. Wien, 1910, I. 18. 1. 54. ábra. G. B. Tiepolo : Szent. Sebestyén. (Leinberg, Szepticzki-gyüjternény.)