Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 4 1924-1926 (Budapest, 1927)

Dr. Hoffmann Edith: A Szépművészeti Múzeum néhány olasz rajzáról

fogjuk, e rajz Carlo Maratiának kétségtelen és igen szép munkája (44. és 46. ábra). A tanulmánylap előés hátlapján összesen kb. 15 különféle vázlatot tartalmaz, amelyek arra vallanak, hogy a művész egyidejűleg két eléggé ellentétes témával foglalkozott, egy a Pihenést a pusztában ábrázoló festmény és valamilyen Diana-kompozició tervével. Nagyon érdekes, hogy Maratta egész művészi beállítottságának megfelelően, mind a két kompozíciónál Garraccitanítványok munkái — egyszer Guido Renié, másszor Domenichinoé — szolgáltak alapul. De az első ötletet mind a két esetben teljesen elvetette. A szent-család pihenésének első eszméje tehát az lehetett, hogy a görög oszlopos épület előtt elhelyezett Madonna hanyagul támaszkodva, bő ruhában ül a kép előterében s a gyermekkel játszik, míg József, valamivel hátrább, talán egy kőkorlátra támaszkodva elmélázva ül vagy olvas. így találta ezt a művész Guido Reni rézkarcán (B. 9.) és így vázolta föl a Szépművészeti Múzeum vázlatlapjának jobboldali felső sarkába (46. ábra). Ettől az alapeszmétől a művész, minél tovább érlelte a kompozíciót, annál jobban eltávolodott. Az alakok ugyanis elkezdenek mozogni. József feláll és felnyúl a pálmafára gyümölcsért (az előbbitől balra levő vázlat). Mária is inkább szembe fordul, elhagyva azt a széles ülést, mellyel előbb az előteret egészen kitöltötte. Amint a kompozíció fejlődik, mindig intimebb is lesz s a művész elejti a gyümölcsszedés motívumát. Magas elrendezés helyett, most széles formátumban szerkeszti a csoportot, balról szamárral. Aztán ezt is elejti s most már végleg megragadja a gyermeknek gyümölcsöt kínáló József ötlete (44. ábra). Háromféle változatban próbálgatja: József a köpenyében összegyűjtött almát először az előtérben térdelve kínálja a kis Jézusnak, aztán Foto. Brogi. 45. ábra. G. Maratta: Pihenés a pusztában. (Genova, Palazzo Rosso.)