Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya

8. ábra. A római Barberini-palota kerti homlokzatának I. emeleti ablakai (O. Pollak után). kő jellegét, a szögletek élesen érvényesülnek, addig Borromini nyomán Hildebrandt a formákat lágy hajlásokkal egymásba szinte átvezeti. A keret két oldalán levő ívelt füleket is Borrominitől és Berninitől (Pal. Ghigi-Odescalchi) vette át Hildebrandt. Az ablaknyílás alatti megduplázott széles talapzatot,

1 mely az Altieripolota pinceablaknyílásainak helyére került, két oldalt íveli, felül az ablakpárkányt pedig római mintára homorú tetőcskével vezeti át a falba.

2 Minden forma 1 Hildebrandt ezt a konzolszerű talapzatot később néhol elhagyja, illetőleg az ablak alján lamberquin módjára alkalmazott díszekkel pótolja, mint az egykori bécsi Harrachpavillonon (lásd Kleiner metszetét), a Hofburgon, illetőleg ennek tervén, vagy a Hofburg Schaufler-utcai szárnya II. emeletén. 2 Ennek első példáját talán Bart. Ammanati adta a római Rucellai (Banca Nazionale 1556.) és Mattéi (Sermonetta 1564.) palotákon és lehet, hogy még előtte Antonio da San Gallo a Millini-palota főkapuján. (Sandrart I. Haupttoil, III. Band, III. Teil, 17. kép.) A bécsi 9*