Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya

rajzon látható két (egy?) csigalépcső is, melyek közül a jobboldalin most a padlásürbe juthatunk fel. Idők folyamán, midőn a mostani tetőket felállították, a terrasszokat kétoldalt befedték és még padlójuk is mindenütt elpusztult. E terrassz mögötti részek teteje jobbról és balról nem csatlakozott közvetlenül a kupola dobjához, hanem mint a bécsi Schwarzenberg-palotán vagy az Alsó-Belvederen, ferdén levágódtak. Erről a kupolának most a padlásürbe jutott oldalfalai tanúskodnak, melyeknek ugyanolyan az architekturájuk (ablak és pilaszterek), mint a jelenleg is szabadon érvényesülő mellső és hátsó falaké.

1 A szélső két ablak feletti részeken azonban, melyek a kert felől a rizalitoknak felelnek meg, a tető a párkányig ért. A kastélynak kert felőli oldalán már nem volt terrassz, itt a tetőzet a kupolától jobbra és balra mindenütt közvetlenül a párkányon nyugodott. Ugyanilyen, a csatlakozásnál ferdén levágott fedelüknek kellett egykor a kastély alacsonyabb szárnyainak is lenniök,

2 mert különben a főépületrész oldalfalainak pilasztereil, úgy a közvetlenül csatlakozó tető (lásd a mostanit), mint a lapos fedéssel kapcsolatos attika eltakarta, illetőleg átvágta volna. Schneider ezenkívül hibásan rekonstruálja a kastély előcsarnokának belső megoldását is. A háromkapus előcsarnok, mint ezt az átvonuló, most a válaszfalak által megszakított profilok bizonyítják, eredetileg kétoldalt nem volt elfalazva, hanem mindkét felén összefüggött a szomszédos, érdekes alakú helyiségekkel, melyeknek kifelé domboruló oldalán egy-egy nagy nyílás vezetett ki az udvarra. (5. ábra.) Ilyformán egy nagy zárt felhajtó képződött, melyen át a kocsik kényelmesen átvonulhattak. A jobboldali oklalhelyiscgnek nagyjából fennmaradt belső architektúrája is erről tanúskodik. A nagy terem felőli homorú oldalán olyan ablaknyílással, továbbá olyan ajtó- és fülkeképzéssel találkozunk itten, aminők csak előcsarnokokba illenek és amelyek az épület külső architektúrájának felelnek meg. Az efajta ;i előcsarnokok Hildebrandt olaszországi, nevezetesen génuai emlékei közé tartozhattak és ő ezeknek egy bonyolultabb, a kastély francia jellegű alaprajzával kapcsolatos megoldásával lepte meg a herceget, A ráckevei kastély Hildebrandtnak első alkotása s mint ilyen, különleges figyelmet érdemel a mester építőművészi fölfogásának kialakulása szempontjából is. Eddig is tudtuk Hildebrandtról, hogy a Rómában működő Carlo Fontananak volt tanítványa,

4 de a bécsi mester későbbi műveiben stílusa már oly határozott egyéni formában érvényesült, hogy művészetének gyökereit mindezideig nem kutathattuk ki eléggé. A ráckevei kastély e tekintetben fontos adalékokkal szolgálhat. Ezen az épületen ugyanis még világosan láthatók azok a források, melyekből Hildebrandt zsenije merített és amelyekből stílusa utóbb kifejlődött. A mes1 A főhomlokzat közepén lévő ízléstelen óraház is későbbi toldás. 2 Mostani tetőfedelük mindenesetre későbbi eredetű, mint ezt, a főépület magasabb tetejéhez való csatlakozásuk a beiktatott tűzfallal is igazolja. 3 Ezeknek ablakai gyakran nincsenek beüvegezve, csak rács van rajtuk. 4 Dr. Albert Ilg : Die Fischer von Erlach 450. old. Hildebrandt mesterei — az építész nemesítésére vonatkozó és a volt k. k. Adelsarchivban levő 1720-ból való ügyiratok szerint — «Obrist Ceruti és Cavalière Fontana» voltak. Közülök bizonyára a jelentékenyebbik, Carlo Fontana gyakorolt Hildebrandt művészetének kialakulására lényegesebb befolyást.