Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya

korábbi önálló műve, melynél még részben mások hatása alatt dolgozott és amelyben építőművészi egyénisége még nem bontakozott ki a maga teljességében. A ráckevei kastélyt illetőleg tehát az a szerencsénk, hogy míg szavojai Jenő herceg levéltárának elkallódásával a herceg egyéb építkezéseire vonatkozó okiratok is megsemmisültek vagy eltűntek, addig a szóbanforgó kastély tervezésének és építésének történetét Hildebrandtnak a herceghez olasz nyelven intézett leveleiből ismerjük. Abban az időben ugyanis a nagy hadvezér a spanyol örökösödési háború folytán az osztrák hadak élén Észak-Olaszországban tartózkodott, ide küldte Hildebrandt 1702 január 11-től ez év április hó 22-ig írt hat levelét, melyek borítékuk nélkül a mantuai Gonzaga-levéltárban maradtak fenn. Ezekkel együtt ugyanitt fennmaradt Fachineti festőnek a herceghez szóló, 1702 április 5-én kelt levele is. Minthogy azonban a borítékokkal együtt a címzés is ismeretlenné vált, ez utóbbi levéltár okiratainak közzététele alkalmából

1 azt hitték, hogy ezeket a leveleket is IV. Károly mantuai herceghez intézték. Holott azok tartalma a figyelmes és Ausztria és Magyarország viszonyaival némileg is ismerős olvasót azonnal meggyőzhették volna arról, hogy ezek a levelek csak Jenő hercegnek szólhatnak. Hiszen ezekben Budáról, Pestről, a herceg csepelszigeti birtokáról —• ezt röviden iáolának nevezi — van szó, egyben bécsi palotájáról és ottani kertjéről (Belvedere) is, mely a Mansfeld gróíi (a mostani Sch\varzenberg)-palota kertje mellett fekszik. Később Dréger

2 ugyan megállapította a levelek címzettjének kilétét, a ráckevei kastélyról azonban nem vett tudomást. Kizárólag a herceg híres bécsi palotájának építkezéseire vonatkozólag aknázza ki ezen érdekes levelek adatait. A ráckevei kastély e levelek szerint 1702 tavaszán kezdett épülni.

:J Nem ez volt Hildebrandtnak első munkája a herceg számára, mert az I. (január 11.) és a III. (február 11.) levélben a bécsi télipalota belső kiképzésének folyamatban lévő munkálatairól is szó van. A II. (január 25.) és a III. levelében ugyan Ilildebrandt a ráckevei építkezés folytatáááról beszél, de az előbbi munkálatok csak előkészületek lehettek, mert a III. levél szerint az építkezést csak most — mikor az idő megengedi — ((fogják megkezdeni, hogy az alapozást a földből három és fél lábra — padlómagasságig — kiemeljék)). A kastély tervei (rajzai) 1701 végén vagy 1702 első napjaiban készülhettek (I.). Második levelében Hildebrandt ismét a főépületrész homlokzatának kész terveiről és metszeteiről beszél. A szál nyakét csak 1702 február 11. és 15-ikc között rajzolhatta, mert ezeknek megoldásánál 1 Jahrbuch der kunsthistorischen Sammlungen des allerhöchst, Kaiserhauses XVI. 1895. II. Urkunden und Invenlarc aus dem Archivio Slorico Gonzaga zu Manlua. Herausgegeben von Stefano Davari. 14,020—27. számú levelek. 2 Op. cit. 276—278. old. :t A ráckevei uradalom igazgatóságának irattára a kastélynak egy régi, egyébként gyarló tervét őrzi, melyen «Majerhoffer v. Pesth» aláírás olvasható és amely nyilván a mult század első felében a kastélynak magtárrá való átalakításával kapcsolatban készülhetett. A XVIII. század 70-es éveire visszamenő irattár a kastély szomorú sorsára vonatkozólag bizonyára még sok adattal szolgálhat.