Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 3. 1921-1923 (Budapest, 1924)

Ybl Ervin: Szavojai Jenő herceg ráckevei kastélya

instructus opere, porta autem cancellata. Paucis, nihil heic est, quod non augusto, & magnifico opere, de conditoris sui, inagnanimitate testetur, & gloria.» Feltűnő, hogy e részletes leírás nem emlékezik meg a nagy műbecsű kastély tervezőjéről. Épp így nem beszél erről Ilg

1 sem, bár felemlíti, hogy a herceg « Belly én a törökök ellen megerősített kastélyt, Promontóron és Ráckevén pedig terjedelmes kastélyépületeket emelt». A Hildebrandt János Lukács művészetét tárgyaló értekezések vagy monográfiák szintén hallgatnak a ráckevei kastélyról.

2 Annál meglepőbb, hogy a kastélynak a Műemlékek Országos Bizottsága tulajdonában lévő helyreállítás tervén, melyet Schneider Iván, elhunyt műépítész 1905-ben a helyszíni felvételek alapján készített, ezt a felírást olvashatjuk: 3 «Régi kastély Ráckevén. Építette 1715 körül Hildebrandt J. Lukács.» (2. ábra.) Bár a terven meglátszik, hogy Schneider nem ismerte sem Bél Mátyásnak a kastélyról szóló leírását, sem pedig Hildebrandtnak az építkezésre vonatkozó, alább közlendő leveleit és így ennek, valamint nem eléggé pontos helyszíni megfigyeléseinek következtében helyreállítási tervébe hibák csúsztak be, mégis meg kell állapítani Schneider felírásának helyességét. Miután Schneider meghalt, most már, sajnos, nem tudhatjuk meg, hogy Hildebrandt nevére ő stíluskritikai megfigyelések vagy pedig kizárólag a híres mester és szavojai Jenő herceg közötti ismert kapcsolat alapján jött-e reá. Végeredményben azonban Schneider helyesen ítélkezett és ezt annál inkább ki kell emelnünk, mert teljesen megegyezik tőle függetlenül létrejött megállapításunkkal, melynek helytálló voltát Hildebrandt leveleivel is igazolni fogjuk. Ezek a levelek rendkívül fontosak. Mert bármennyire Hildebrandt mellett tanúskodnak is a ráckevei kastély egyes építőművészi motívumai, olyan tulajdonságai is vannak a kastélynak, melyek nem egészen egyeznek a mester későbbi alkotásainak stílusával. Ezen levelek ismerete nélkül szinte ugyanolyan dilemma előtt állnánk itten, mint a herceg híres bécsi téli palotájánál, melynek építésében hol az idősb Fischer von Erlachnak, hol pedig Hildebrandtnak tulajdonítanak nagyobb részt. Ehhez járul még, hogy a ráckevei kastély meglepő hasonlóságokat árul el a bécsi Schwarzenberg-palotával, mely pedig kétségtelenül Fischer műve. Tehát méltán kérdezhetnők, hogy a ráckevei kastély terve eredetileg szintén nem Fischertől származott-e, ki a herceg téli palotája tervét is rajzolta. Hildebrandtnak fennmaradt levelei azonban szerencsére megoldják ezt a kérdést. A bennük foglalt közlések szerint kétségtelen, hogy a ráckevei kastélyt ez a mester, a bécsi Belvedere alkotója építette. A későbbi stílusától eltérő vonások pedig abban lelik magyarázatukat, hogy a ráckevei kastély a mesternek lég1 Dr. Albert Ilg : Prinz Eugen als Kuustfreund. Wien, 1889. 13. oldal. 2 Dr. Albert Ilg : Die Fischer von Erlach. 449—461. old.; Moria, Dr eg er : Über Johann Lukas von Hildebrandt, Kunst und Kunsthandwerk. X. Jahrgang, 1907. 270. old. ; Bruno Grimóchitz : Johann Lukas von Hildebrandts künstlerische Entwicklung bis zum Jahre 1725 és ugyanezen írótól : Unbekannte Werke Johann Lukas von Hildebrandts, Belvedere 1923, Band III, Doppelheft 7/8, végül Dagobert Frey : Johann Bernhard Fischer von Erlach. (Jahrbuch für Kunstgeschichte, Band I. (XV.) 1921—22. III. Heft.) a E tervre Kertész K. Bóbert h. államtitkár volt szíves figyelmemet felhívni.